_________________Mix

hobbikertész első nap

2012-02-15T23:18:00.000+01:00

no, ismét aktivizálom a blogot, ha másért nem is, de legalább a balkon-kertészetben szerzett tapasztalataimat megosztom. idén már egy év tapasztalatával a hátam mögött ugrottam neki az első magok elültetéséhez, tavaly ugyanis akkor ültettem a magokat, mikor már a palántákat kellett volna...
kis pohárkákba, szépen felcimkézve, kicsit meglocsolgatva, az ablakba rakva... így tudnám röviden összefoglalni a folyamatot, amely azért segítséggel meg előkészülettel volt 3-4 óra... kényelmesen! persze... :)
ültettünk 4 féle paradicsomot, melyek némelyike olaszországból származik ;) és 3 féle paprikát, biztos, ami biztos... :) majd azért ültetek még 2 ill. 4 hét múlva is néhány adagot, hogy majd biztosítva legyen a folyamatos termés.
fotókat most nem töltök fel, mert felesleges poharakat benne földdel fényképezni, de ha előbukkannak az első hajtások, ugyis annyira fogok örülni, hogy egyből töltöm fel... :)

hamarosan folytatom...

margharita és sonkás zöldséges pizza

2011-05-28T11:45:00.001+02:00

előtte

utána

classic margharita

kisKERTEM

2011-05-25T20:53:00.001+02:00

Néhány virággal is próbáljuk feldobni a kiskertünket, egyre zöldebb, hangulatosabb, ahogy növekszenek és gyarapodnak a növényeink.

Már a panelben is zöldség terem

2011-05-02T12:26:00.000+02:00

Napi Gazdaság

2011. május 2., hétfő 07:15

A zöldség- és gyümölcsárak emelkedése nyomán újra divatba jönnek a kiskertek. Dunántúli városokban azonban már arra is van példa, hogy a panelházak erkélyén, teraszain is mind többen termelnek valamilyen haszonnövényt, írja a Napi Gazdaság.

Helyi ingatlanközvetítők szerint Kaposvár környékén az elmúlt fél évben csaknem harmadával csökkent az eladó hétvégi telkek száma, miután egyre inkább előtérbe kerül azok hasznosítása. A pécsi piacfelügyeletnél arról számoltak be, hogy bár statisztikát nem vezetnek, a korábbi évekhez képest az idén legalább 25-30 százalékkal több volt a palántaárus.

Bodó Balázs, a zalaegerszegi Bodó Kertészet tulajdonosa szerint egyre többen keresik a palántákat, idén tavasszal a forgalmuk csaknem a duplája volt a tavalyinak. A paprika és a paradicsom a legkelendőbb, de viszik az eper- és a málnapalántát, valamint a különböző gyümölcsfákat is, egyre többen érdeklődnek, hol, mit és hogyan érdemes termelni. Bodó hozzátette: ha az erkélyen nem is, de egy pár négyzetméteres területen már lehet annyi zöldséget termelni, ami a jelenlegi árakat figyelembe véve érdemben csökkenti a kiadásokat. Néhány éve még visszafogták a zöldségpalánta-nevelést, mert alig volt rá vevő, ma a dísznövényeket szorítják háttérbe.

Hasonló tendenciákról számolt be Besszer Mihály, a Közép-Dunántúlon több kertészeti üzletet, illetve vetőmagboltot működtető Vértes Kft. értékesítési vezetője is. Tavasszal minden üzletükben jóval több, döntően kis kiszerelésű vetőmagot, dughagymát adtak el, mint a korábbi években, de a nagyobb tételeket vásárlók száma is nőtt. Az árak alakulása miatt egyre több térségbeli kertészet foglalkozik palántaneveléssel, és önmagáért beszél, hogy idén már csaknem kétszer annyi kiskertekben alkalmazható permetező- és növényvédő szer fogyott, mint a korábbi évek hasonló időszakában.

Örülök, hogy egyre többen hozzám hasonlóan gondolkoznak!

kenyér megint

2011-05-01T20:50:00.000+02:00

hehe... megint nem tudom a képeket elrendezni, úgyhogy így lesz...

sütöttem ma zöldfűszeres kenyeret, nagyon finomra sikeredett, ajánlom mindenkinek, én készítettem hozzá paprikás szendvicskrémet, de bármivel nagyon finom!

31. nap

2011-04-30T18:26:00.001+02:00

Gyarapszik a kis kertecskénk, a sűrűn ültetett palántákat igyekszem fokozatosan szétültetni, hogy legyen mindenkinek elég helye... csak most meg majd nekünk nem lesz... :)

Itt pedig amire nagyon vágytam, de eddig nem is tudtam, hogy minden további nélkül lehet vásárolni, nem is túl drágán (1200 HUF), úgyhogy nem tudtam otthagyni... Vénusz légycsapója, ha a képre klikkelsz látszik is a rovar amit megetettem vele...

A dinnye is növekszik nagyon, remélem tudok neki majd helyet találni, ahol jó nagy dinnyét hozhat...

Ezeket a kaktuszokat ma vásároltuk, nem bírtam otthagyni őket, nagyon jól néznek ki, igazi kis különlegességek!

Nos, mára ennyi, majd beszámolok róla, hogy a szintén ma vásárolt borostyánunk is felfut e szépen az oszlopra, és korlátra... :)

26. nap

2011-04-25T16:25:00.001+02:00

Paradicsom hegyek

Bazsalikom

balkon-veteményes

Görögdinnye (!!)

Eper

Görögdinnye (!!)

Ezek pedig a legújabb szobanövényeink...

Kis kertünkben folyamatos fejlődés érhető tetten, ezen felbuzdulva teszek egy kísérletet a dinnyével is, kíváncsi leszek mi lesz belőle...

S hogy egy kicsit anyázzak is, elmondanám, hogy nem a szépérzékem bicsaklott ki, hanem ez a blogspot kritikán aluli képrendezgetést tekintetében... Persze a monitorok különböző mérete miatt is mindenkinél máshogy néz ki a bejegyzésem, azért nagyon zavar, hogy csak ilyen káoszban lehet őket kirakosgatni...

gyári keverék

2011-04-19T15:01:00.000+02:00

Múlt héten kipróbáltam egy új lisztkeveréket, semmit se kell adni hozzá, csak langyos vizet, meg kell gyúrni, keleszteni, azt mehet a sütőbe, s kész a kenyér...

Na hát őszintén szólva az ilyesmiket nem szeretem, épp azért sütök kenyeret, hogy tudjam mi van benne, meg hozzátegyem a saját elképzeléseimet, változtatásaimat, DE azt kell mondjam finom volt! Aki tehát sütne kenyeret, de nincs meg a kellő bátorsága, kedve az élesztővel bajlódni és hasonlók, vagy csak egyszerűen lusta, próbálja ki ezt nyugodtan csalódni nem fog. S a kis sikerélmény talán nagyobb sikerélményre buzdít majd... ;-)

16. nap

2011-04-15T18:37:00.001+02:00

Na, íme a fejlődés 16 nap után:

És ma ültettem új dolgokat, fűszernövényeket, meg dinnyét(!), azok kikeléséről is majd beszámolok természetesen.

sütögetés...

2011-04-07T22:40:00.000+02:00

Na, ma megent sütögettem, szokásos molnárkák, és sonkás-sajtos focaccia lett az eredménye.

8. nap

2011-04-07T14:15:00.002+02:00

Na, hát nem bírom megállni, hogy megint felrakjam a friss képeket, de hát olyan megdöbbentő így elsőre látni, hogy milyen rohamléptekkel fejlődnek a kis növények. Nagyon örülök, hogy belevágtam a termesztésbe, nem is gondolnátok, mennyi örömet okoz... Mit nem adnék most az otthoni nagy kertünkért... ott simán meg lehet termelni egy család éves zöldség szükségletét. Persze nem baj az, ha kicsiben kitapasztalgatom a dolgokat, az biztos nagy csalódás lenne, ha nagyban basznék el valamit. Így meg csak marad a sikerélmény... :P

7. nap

2011-04-06T12:42:00.002+02:00

Na, ahogy tegnap már beharangoztam, mára kibukkantak a leendő paradicsomjaim, úgyhogy némileg megnyugodtam, hogy a paprika, sóska, saláta trióból is számíthatok földből előbukkanásra, bár velük még türelmesnek kell lennem, nekik több a csírázási idejük... Remélem másoknak is megjön a kedve, hogy saját termesztésű zöldségeket, esetleg gyümölcsöket állítson elő, mert hihetetlen nagy a különbség az iparban előállítottakhoz képest. Még ezen a fullasztó pösti levegőn is finomabbak lesznek, mint a gázon érlelt társaik.
Tessék hát próbálkozni, egyáltalán nem sok fáradság, viszont sokkal nagyobb öröm, az első hajtások felfedezése, a kóstolásról meg nem is mondok semmit, hisz én sem tartok még ott... :D
S komolyan, kb. 10 perc alatt lehet kiválogatni a boltban a magokat, hogy mit szeretnénk, mondjuk 1 óra elültetni őket, és néhány naponta 5-7 perc megöntözni amelyiknek szüksége van rá... amelyeket először bent kell kipalántáztatni (húú, ez nem magyar szó, de remélem érthető...) azokkal lesz még egyszer újabb egy órás feladatunk, a kiültetés, de nagyjából ennyi az időmennyiség, amit rá kell szánni, hogy nyáron a kertből, vagy teraszról a saját zöldségünket ehessük, amely egyrészt nem kerül pénzbe, másrészt sokkal finomabb a boltinál... összefoglalva még nekem is megéri, pedig én rettenetesen lusta vagyok...

2011-04-06T00:02:00.000+02:00

Biztos én vagyok irigy, mert én nem tudnám megvenni... biztos, csak azért mondom azt is, hogy akkor se kéne, ha meg tudnám fizetni, mert irigy vagyok... de akkor is utálom ezt a szánalmas világot, ahol megmondják mitől vagy menő... tessék, itt van ez:

A Vertu közleménye szerint mindössze egy darab érkezik Magyarországra az Ascent Ferrari GT modellből, amiből egyébként összesen is csak 2011-et gyártanak. A készülék dizájnját a Ferrari 458 Italia ihlette, sőt, bizonyos részei ugyanazon a gyártósoron készültek, mint a versenyautóé.

A telefon oldalán például nyolc apró henger található, az oldalburkolaton meg piros színű csíkok, pont olyanok, mint az autó szelepfedelein. De nemcsak ezek a részek készülnek a Ferrarinál, mert a telefon pont olyan bőrbevonatotis kapott, mint az autó ülései.

A kialakítás különleges, a technikai specifikáció már kevésbé. A hivatalos leírásban például sehol sem szerepel, hogy a Vertu 3G-kompatibilis lenne, bár találni olyan pakisztáni weboldalakat, ami szerint a készülék felismeri a szélessávú hálózatot.

Igaz, ennek sok értelme nincs: az alig 2 colos 240x320 pixeles kijelzőn senki sem áll neki majd netezni, ráadásul a Vertun nincs is az Androidhoz, az iOS-hez vagy a Blackberry OS-hez hasonló elterjedt, népszerű operációs rendszer. Bár a gép fényképezőjének felbontása 5 megapixeles és a háttértár is 32 gigabájtos, valószínűleg nem egy olyan vásárló veszi majd meg a méregdrága, hivatalos ár nélküli telefont, akit érdekelnek a technikai részletek.

(forrás: Index)

Baszki, ez egy szar... egy hajléktalan, egy ezresért jobb telefont kap bármelyik szolgáltatónál... az idióta meg aki majd megveszi azt az EGYETLEN darabot menőzik vele a haverjainak... pfff, csak nehogy megkérjék, hogy nézze meg nekik a moziműsort a neten... komolyan, én veszek annak az úriembernek egy rendes telefont, csak ő meg ennek az árát adja oda a szegényeknek. Neki lesz egy használható telefonja, valakik meg mondjuk ehetnek egy jót végre, és mindenki jól jár...

6. nap - palántainvázió

2011-04-05T15:10:00.002+02:00

Nem terveztem, hogy napi szinten beszámoljak a kertészkedésemről, de egy nap alatt akkora változás történt a retkes-ládában (nem koszos, retek van benne...), hogy muszáj megmutatnom, mi történt tegnaphoz képest. Akkor ugyanis csak lefotóztam az első kis palántakezdeményt, a láda többi részét meg nem, mert még nem jött elő másik... erre ma felkeltem, és ez fogadott:

Mint mondtam, nem terveztem napi szinten beszámolni, de lehet, hogy holnap is megszegem ezt, mert a paradicsomok is kezdenek előbukkanni, bár csak sasszememnek köszönhető, hogy észrevettem, hisz még csak mikroszkóp alatt lehetne őket fotózni... Talán holnap... :)

saját kezűleg

2011-04-04T18:42:00.004+02:00

Az első kikelt palánta (5. nap - 04.04.)

Szeretem a finomságokat, ínyencségeket, azt hiszem ezzel nem is vagyok egyedül. Viszont én hajlandó vagyok az átlagnál messzebb is menni ilyesmikért, mint a sarki közért. Ezzel ugyanakkor nem azt akarom mondani, hogy nagy piacra járó lennék, vagy gombászni járnék, kicsit más oldalról közelítem meg a dolgokat. Bizonyára gyerekkoromból származó meghatározó élmények vezettek idáig. Egy ideje már magunknak sütöm a kenyeret, gyúrom a tésztát a pizzához, és ezidáig nem is kellett csalódnom, isteni finom a házi kenyér, s alig várom, hogy a saját termesztésű zöldségeimet is megkóstolhassam.

Házi kifl

Házi molnárka vol.1

Ráadásul azon felül, hogy rendkívül finomakat lehet kotyvasztani otthon, nem is gondolnánk mekkora sikerélménnyel jár egy kenyér megsütése. Kísérletezhetünk az ízekkel, kényünk kedvünk szerint alakítva a recepteket, mennyei ízeket varázsolhatunk magunknak a legegyszerűbb ételeinkbe.

Házi molnárka vol.2

Valamint az sem utolsó szempont, bár lehet, hogy ebben csak én hiszek, hogy a pék biztos nem teszi bele szívét, lelkét a kenyérbe, otthon viszont a magunknak sütött kenyérben bizonyára benne lesz az a plusz, amit máshol nem kaphatunk meg. Terveim szerint folyamatosan dokumentálom a házi-kertem ill. konyhám produktumait, mintegy bizonyítva, mindenki számára csak egy karnyújtásnyira vannak a lassan feledésbe merülő igazán finom, nem mesterséges ízfokozókkal felturbózott ízek.

U.I.: ha bárkinek segítségre, tanácsra van szüksége, forduljon hozzám bizalommal, szívesen segítek.

Szívügyem, hogy mindenki azt ehesse amit szeret, nem azt amit megvehet!

2011-03-18T14:47:00.002+01:00

**update (11.03.31.)
Mondom, hogy mogyoróagyu:

Manchester City: Balotellinek 100 ezer fontjába került a nyíldobálás

Mario Balotelli egyheti fizetése, azaz százezer fontja bánja legutóbbi csínytevését, azaz hogy darts-nyilakkal dobálta meg a klub ificsapatának játékosait.

Az Intertől 24 millió fontért megvásárolt 20 éves játékos márciusban már fizetett 200 ezret a Dinamo Kijev elleni Európa-liga-mérkőzésen történt brutális szabálytalanságáért, amelyet a játékvezető kiállítással büntetett. Balotelli így a márciusi fizetésének háromnegyedét elbukta, és jelenése van Roberto Mancini menedzsernél, aki kezdi megelégelni ballépéseit.

Hirdetés

A dartsdobálásban szerencsére senki sem sérült meg, de már csak az ötlet is belső fegyelmi eljárást vont maga után.

(forrás: Nemzetisport.hu)

Balotelli a mogyoróagyu... bár természetesen személyesen nem ismerem, de a fenti videó tipikus példája annak, hogy a tehetség nem mindig párosul intelligenciával... gondolom a kis Mario már minden negatív, futballistákról szóló sztereotípiát alátámasztott már viselkedésével... egyszer meghallgatnám milyen taktikai utasításokat adnak neki...
Figyelj: ha megkapod a labdát, fuss vele a vonal mellett, s ha jön egy zászló, meg egy vonal keresztbe, passzold középre... jah, nem tudod mi az a keresztbe...? ...

2011-03-14T18:04:00.000+01:00

A napokban olvastam az indexen, hogy a kormány újabb projektje az ország nevének megváltoztatása Magyar köztársaságról, Magyarországra. Ezzel önmagában még nincs is semmi gond, bár szerintem kurvára felesleges, ha most megkérdezik is azt mondom Magyar vagyok, Magyarországon élek. Mutassanak csak egy embert aki a hol él kérdésre a "Magyar köztársaságban" választ adja...

Azzal viszont már nagyobb problémám van, hogy ennek a kis aprócska változtatásnak több száz milliós költségei lennének... Tényleg az ilyen baromságokra akarunk most pénzt kidobni? A válság réme folyamatosan itt lebeg, az ország szarban van, ezek meg az ország nevéről diskurálnak... Rengeteg pénzért kicserélnék a pénzeket (pff ez már önmagában nevetségesen hangzik), az összes iratot, táblát, nyomtatványt, meg el nem tudom képzelni még mit, hogy aztán néhány év múlva, HA bevezetik az Euro-t megint kidobjanak pár száz millát hasonlókra... Bár lehet, hogy a fejek már tudnak valamit amit mi még nem...

Ez a nemzeti öntudat amit ezzel akarnak még erősíteni egyébként is egy fals dolog, be lehet bújni mögé, meg lehet róla nagy szavakkal beszélni a végtelenségig, de amíg a kormány kilopja a saját állampolgárai szemét, addig nem igazán hangzik jól... Főleg nem úgy, hogy nem vagyunk szabad ország, csak egy állam vagyunk egy únióban, ahol megmondják mit csináljunk, szóval ennek az országnak már rég több kell mint a nagy szavak, meg nemzeti összefogás, meg új országnév... Szóval tessék hagyni az ilyen álműveleteket, foglalkozzanak azzal ami igazán fontos. Teremtsenek élhető környezetet, azon dolgozzanak, hogy az országnak jó legyen, ne azon, hogy nekik jó legyen. Köszönöm.

Mátrix

2011-02-01T15:07:00.000+01:00

Nos. Bizonyára sokan láttátok a Mátrix c. filmet, ill. trilógiát.A következőkben azt szeretném fejtegetni, milyen hatalmas a párhuzam a film és a mi "valós" világunk között.

A filmben ugyebár az emberek kapszulákban léteznek, termelik az energiát a gépek számára, tudatukat pedig egy mesterséges világba zárva manipulálják. Sajnos az a helyzet, hogy mi is ugyanezt tesszük, azzal a különbséggel, hogy mi pénzt termelünk, nem energiát. És aki azt gondolná, hogy attól még azt csinál amit akar, hát nem! Ugyanis nem lehet kiszállni. Mindenhez pénz kell, még ahhoz is, ha az ember fel akarja számolni ezt az életmódot, ugyanis csak úgy nem lehet ma már kiköltözni az erdőbe, hisz még az is valakinek a földje...
A tudatunkat sem mondanám igazán szabadnak, úgy irányítanak minket hogy észre sem vesszük... és persze nem igazán vannak nyomai (persze csak annak aki nem figyel), hisz csak úgy lehet valakit irányítani, ha nem tudja, hogy irányítják, vagy ha beleegyezik, hogy irányítsák... az értékrendek annyira elcsúsztak, hogy a valódi értékek már kezdenek feledésbe merülni. Megölni valakit a pénzéért például, hát az a jéghegy csúcsa, mikor a pénzt többet ér egy életnél. Lassan elfelejtjük kik vagyunk, már az étel ízére sem emlékszünk, olyan rég ettünk igazi ételt. Emlékszik még valaki az igazi tej ízére?? Úgy tűnik, mintha a most kaphatóak is ugyanolyanok lennének, de ha valaki inna egymás után egy pohár tehéntejet, meg egy dobozosat, sokkolná a különbség. A hosszú idő alatt amíg szép lassan kicserélnek mindent a tányérunkon észre sem vesszük, hogy a természetet teljesen kiiktatjuk az életünkből a csirke amit eszünk nem lát napot, a krumplit amit hozzá falatozunk sosem volt földben, és a piros pozsgás paradicsomunk sem a levegőből szívta magába az energiát, amit mi szépen elfogyasztunk. Nagyon rossz irányba tartó folyamat ez, mert ha egyszer teljesen megszűnik a kapcsolatunk a természettel, a lelkünk is megszűnik létezni, terméketlen kórók leszünk a sivatagban, és már egymással sem fogunk tudni mit kezdeni.

Jedermann clip

2010-10-03T12:40:00.002+02:00

Balatonsound

2010-07-17T16:48:00.000+02:00

Nem vagyok nagy fesztiválra járó ember, de úgy alakult, hogy idén BalatonSoundon töltöttem egy napot. Egyébként szeret(t)em a feszteket, de mára már annyira csak a bizniszről szól, hogy néhány ilyen jellegű rendezvényt leszámítva nagy szar az egész. Ahogy a ZP fasza kis kerthelységből pénzgyárrá nőtte ki magát, ugyanúgy a fesztiválok is követték ezt az irányvonalat. Sajnos. Mondjuk én is elbasztam abból a szempontból, hogy szombaton érkeztem, de akkor is... aki szombaton megy az bassza meg, vagy mi?...
Olyan volt mintha egy óriásdiszkóban lettem volna, ahol 30 terem van, és még az is kicsi, egyből átvillant az agyamon, milyen jó is mikor egy pult választ el a tömegtől... merthogy az volt, dehát jó magyar szokáshoz híven, nincs limitálva a jegyek száma (na jó van, de ki mondja meg mennyi a limit?....), mennyetek amennyien befértek, aztán érezze jól magát aki tudja... *fesztivál-evolució, az erősek, és erőszakosak jól szórakoznak, a többi meg haljon ki... :P
A vendéglátás szintén förtelem kategória, nincs az az árucikk, melyért ne kéne legalább egy fél órát sorbaállni... arról meg nem is beszélve, kik állnak a pultokban:
az első rendeléskor, a csávó átbaszta magát a piával, 1-4es fröccs helyett 2-3asat csinált, aztán minket baszott át, me kevesebb vodkát töltött, végül azonban jóvátett mindent, mert 5ezressel fizettünk, de 10esből adott vissza...
a következő "kolléga" már biztos rutinosabb volt, a "kérek egy korsó sört" rendelésre udvariasan megkérdezte milyet? amivel nincs is probléma, csak mikor megkérdeztük milyen van, az volt a válasz: Heineken. - a pisztácia biztos elfogyott...
Azért itt van néhány kép ízelítőnek:

hát ezt, és ehhez hasonlókat kaptunk idén a Soundon, nem is megyek többet sose az biztos, inkább rendezek egy fesztivált azoknak akik utálják a fesztiválokat...

VB döntő(k)

2010-07-13T00:01:00.000+02:00

Azt hallottam valahol, hogy meg akarják szüntetni a bronzmeccseket a vb-ken. Őszintén remélem akik emellett vannak, látták a német-uruguay meccset, mert ilyen csaták nélkül kevesebb lenne a világbajnokság. Egyrészről úgymond gesztusértékű, hogy az elődöntőket elveszítő csapatok megvédhetik becsületüket, másrészről rajtuk már szinte nincs is nyomás, nem kell mással törődniük, minthogy játszanak egy jó meccset, és megmutassák, ők sem érdemtelenül jutottak addig. Ez a két válogatott ebben a szellemben is fogott neki a játéknak, első perctől az utolsóig élvezetes találkozót láthatott a nagyérdemű. Kellett ehhez persze két remek brigád, német válogatottól nem rémlik, hogy láttam már ilyen látványos játékot, az „uruk” csupaszív, lelkes játéka meg szerintem sokakat magával ragadott az elmúlt hónapban… Bevallom kevés játékost ismertem közülük, de rendkívül nagy benyomást tettek rám, például Maxi Pereira gólja a hollandok ellen szerintem rendkívül okos meglátás eredménye volt. Nem szabad elmennem persze a németek teljesítménye mellett sem, bár nem igazán szeretem őket, nincs mit tennem, mint elismerni, remekül játszottak az egész vb alatt, megérdemelték a bronzot. Van még azért fejlődni valójuk, esetükben szerintem magabiztosságra, és rutinra van még szükségük, mert azt vettem észre, a nagy csapatok ellen már nem igazán tudják a saját játékukat játszani. Elképzelhető azért az is, hogy a spanyolok ellen tudatosan álltak vissza, más kérdés, hogy szerintem pont ellenük nem szabad visszaállni… Az is más kérdés persze, hogy az angolokat, és az argentínokat sem tartom nagy csapatnak a Dél-Afrikában látott teljesítményük alapján… Capello talán nem találta meg a hangot a játékosokkal, Maradona meg edzőnek egy vicc… Visszatérve a találkozóra, még mindenképpen szeretnék néhány sort szentelni annak a játékosnak, aki remélem sok gyerek példaképévé vált az egész világon, mert Diego Forlántól csak tanulni lehet! Sajnálom, hogy annyira sztárolják Cristiano Ronaldot, mert ő maximum a nagyképűségi versenyt tudná megnyerni, sosem lesz olyan vezére csapatának, mint Forlán a La Celestének. Többek között ezért is megérdemelte volna, hogy az utolsó pillanatban lőtt kapufája befelé pattanjon… Végeredményben megállapítom, hogy mindent egybe vetve, s még ha nehéz is kimondanom, de megérdemelte a „vigaszdíjat” Németország.
Spanyolország diadala már nem tűnt annyira egyértelműnek, de csak mert a sok szabálytalanságtól, durvaságtól nem láthattunk játékot… Néhány trükktől, egy-két szép kombinációtól, meg pár ordító, de kihagyott helyzettől eltekintve unalmas döntő lett ebből is, sajnos még nagy taktikai csatának sem mondanám a meccset. Gyorsan megjegyezném, mielőtt megköveznek, le a kalappal Iniesta előtt, ő is bizonyította klasszisát, s képes volt belőni, amit sem Robben, sem Fabregas nem tudott… Egyébként egész délután örömmámorban úsztam, sosem fordult még elő, hogy úgy ültem le egy finálé elé, hogy két kedvenc csapatom feszült egymásnak. Ennek ellenére hamar eldőlt, melyik csapatnak szurkoljak, sajnos az oranje unszimpatikus, durva játéka hamar dühöt váltott ki bennem. Ezt a van Bommel gyereket meg elküldeném néhány rögbi tréningre, hadd érezze a törődést, mert amit több meccsen is művelt, az elfogadhatatlan. Tönkre is tette ezzel nemcsak milliónyi néző, de saját csapata számára is a meccset, mert átragadt ez a stílus lassan, de biztosan még a spanyolokra is. Nagyon azért őket sem védem, ebben a profi világban senkit sem kell már elküldeni a szomszédba egy kis fifikáért, vagy durvaságért… Véleményem szerint egyébként a meccs legnagyobb vesztese Sneijder, aki nálam titkos aranylabda esélyes, illetve már csak volt. Egész dél-afrikai szereplésüket, valamit az elmúlt néhány év teljesítményét is hozzáadva, meg persze a hollandok döntőbeli játékát is figyelembe véve, azt hiszem a La Roja megérdemelten viheti haza a serleget (pontosabban a másolatát), mert ezen a versenyen nem volt náluk jobb, szervezettebb, tökéletesebben összerakott csapat. A cserék minőségiek voltak, a kispadon remek edző ült, s a két évvel ezelőtti Európa-bajnok csapat önbizalma is megfelelő volt, hogy összeszedjék magukat a Svájc elleni bombameglepetés után, és meg se álljanak a tornagyőzelemig.
Beismerem voltak pillanatok, mikor már kicsit elegem volt a meccsdömpingből, de most, hogy már nincsenek meccsek, természetesen bánok minden percet, amelyről lemaradtam, és máris várom a Brazilía által rendezendő következő megmérettetést, hátha egyszer még igazán őszintén elfogult véleményt is írhatok saját válogatottunk szerepléséről!
Foci nélkül szerencsére nem maradunk addig, már egy hónapot sem kell várni, és lassan indulnak a nemzeti pontvadászatok, nem is beszélve a Bajnokok Ligájáról, melyről reményeim szerint majd szintén beszámolhatok!

VB nyolcaddöntők

2010-07-06T15:44:00.001+02:00

Célegyenesbe fordult az idei foci világbajnokság, már csak négy csapat maradt, akik hazavihetik a világ legnagyobb presztízzsel rendelkező kupáját, s ezek az alakulatok nem mindennapi meccseken vívták ki a továbbjutást.

Hollandia nagy küzdelemben fordított Brazília ellen, némelyekben talán felvillant egy pillanatra a 98-as vb-döntő is, mikor a brazilok szintén két bekapott fejesgóllal pecsételték meg a sorsukat. Sneijder vezetésével a holland válogatott megint tovább verekedte magát, és ha egyszer végre még igazán jól is játszana az oranje, a játékosok valóra válthatnák egy ország álmát és megszerezhetnék hőn áhított első világbajnoki címüket. Persze melyik válogatottnak ne adna önbizalmat a Brazilok legyőzése, Bert van Marwijk csapata ráadásul 24 meccs óta veretlen már. Szegény Felipe Melo sorsa is nagyot változott ezen a meccsen, hazaérkezésükkor ki kellett menekíteni a reptérről a tüntető szurkolók elől, de a futball már csak ilyen, hatvan perc alatt hősből elsőszámú közellenség lett. Ettől függetlenül a gólpassza oktatófilmbe való, annak ellenére is, hogy az ilyet nem lehet tanítani... Robinho úgy tűnik a Santosban nagyon formába lendült, csapata egyik legjobbja volt, Julio Cesar viszont kevésbé tudta átmenteni formáját az Interből.

Luis Suarez-t valószínüleg még akkor sem kell majd kimenekíteni a reptérről, ha az „uruk” negyedik helyen végeznek, pedig ő is egy piroslappal abszolválta a maga nyolcaddöntőjét, és mégis hős lett belőle. Ha nem nyúl bele a labdába most Ghána várná az elődöntőt, s egyetlen esélyük bejött, Gyan kihagyta a tizenegyest. Az pedig hatalmas sportemberi mivoltról és kötélidegekről tett tanúbizonyságot, hogy a büntetőpárbajban megint odaállt, s úgy zúdította a labdát a felső sarokba, hogy annak is a már említett oktatófilmben a helye. Edzői szempontból persze nagyobb problémákat vet fel ez a „hőstett”, hisz Suarez remekül játszik a vb-n. Rendkívül fog hiányozni majd a csapatból, igaz, mindkét trénernek komolyabb változtatásokra lesz szüksége az eltiltások, sérülések miatt. Papíron talán a holland keret erősebbnek tűnik, persze az ismeretlenség nem feltétlen jelent rosszabb képességeket.

Kétségtelenül nem mindig ez számít. Argentína kispadján minőségi játékosok ültek, mégsem tudott Maradona érdemben belenyúlni a meccsbe. Bizonyára mikor edzőképzőre járt (ha járt egyáltalán) túl sokat nézte a Mourinhoról szóló videókat, és túl keveset bújta a könyveit, mert a színházi produkcióján kívül érdemben nem nagyon tett hozzá a csapata teljesítményéhez. Példát vehetne Joachim Lőwről, aki megtalálta a legjobb taktikát az aktuális német válogatotthoz, bár ezidáig csak nagy nevű, de nem igazán nagy csapatokkal találkoztak. Igaz sajnos ezen a vb-n is sok függ a sípmesterektől, reméljük a német-spanyol elődöntőn világszínvonalú lesz a játékvezetés is...

Spanyolország pedig megmutathatja, hogy bírói segédlet nélkül is bárki ellen győzni tudnak, bár eddig kicsit meddőnek tűnik a sok passzolgatás. Del Bosque mesternek bizony törnie kell a fejét, mert a védelmet nagyon meg kell szervezni a gyors német támadásokkal szemben, és még a támadószekcióban is van némi javítani való. Torres egyenlőre formán kívül van, vagy az ő feleségének is kell egy újságírói állás a pálya szélén, vagy Llorenttének kell kitöltenie az űrt középcsatár poszton. Mindenesetre a spanyol „armada” nagyobb falat lesz a Nationalelf számára, mint Maradona albicelestéi.

Összegezve a nyolcaddöntőket, azt hiszem rég volt már olyan futball világverseny, mikor mind a négy nyolcaddöntő ennyire izgalmas lett volna. Gyakran fordulatos, laikus szemnek is élvezhető, helyenként drámai csatákat láthattunk. Reméljük az elődöntőkön is tartják a csapatok a szintet, és akkor garantált lesz az élvezetünk.

@ work

2010-06-01T01:18:00.000+02:00

Tibi unatkozott...

gillette+víz+idő=

2010-05-03T14:43:00.000+02:00

na, megint itt az ideje a blogolásnak.

nemrégiben történt, hogy egy ballagásnak voltam szem, és fültanúja*, ami, hát kicsit színvonaltalannak tűnt a saját ballagásom emlékeivel összevetve. Nálunk legalább olyan diákok olvastak fel, akik tudtak is olvasni...
persze nyilván más egy ballagás belülről, szereplőként átélve, mint külső szemlélőként. de nem is ez csalta ki belőlem ezt a post-ot, sokkal inkább amit a Liszt Ferenc téren tapasztaltam (Budapesten). aki még nem tudná, vendéglátásban dolgozom, szóval nem tudok úgy beülni sehová, hogy ne szakmai szemmel nézzem... és hát amit ott kaptam, az közel sem éri meg azt az összeget, ami az étlapokon szerepel... arról meg nem is beszélve, hogy ha cézársaláta van az étlapon, akkor nézzenek már utána a receptnek, vagy adjanak neki más nevet... gondolom már kitaláltátok, hogy köze nem volt a cézársalátához...
egyszerűen nem tudok mit tenni, utálom ezt a hülyítést, az emberek ott esznek, me az menő, közben fele annyiból sokkal jobb kaját ehetnének, ha igényük lenne rá... de nekik a villantásra van igényük, nem az igényességre...

na, de sokkal boldogabb vagyok annál, minthogy megint csak siránkozzak, elmondom boldogságom okát, miszerint egy jó ideje már boldog párkapcsolatban élek, találtam valakit, aki úgy szeret, ahogy még senki sem, és úgy törődik velem, ahogy még senki sem, és aki olyan apróságokkal halmoz el, ami mindig emlékeztet, hogy szeretve vagyok, s én is szerethetek.
És igen öreg korom ellenére, az én kedveském ballagott, és most bőszen készül az érettségire, remélem jól sikerül neki minden, mert én testközelből láttam, mennyi minden szakadt most a nyakába, és mennyire fontos neki, hogy a szüleinek is megmutassa, büszkék lehetnek rá.

visszatérésnek egyenlőre ennyi, bár rengeteget fogok dolgozni mostanában, remélem nem csak apró fellángolás ez a kis szösszenet.

*hallottam, de nem értettem a nagy részét

2010-05-01T14:09:00.002+02:00

végre eljött az ideje, hogy megint írjak...

nemsokára, mert megyek dolgozni...
nyári szezon, heti 5-6 nap minimum...

nowadays...

2010-03-09T09:58:00.000+01:00

tudom-tudom, ritkán írok mostanában, de a párkapcsolatban élés kicsit átformálta az életemet. és ki ülne a gép elé, ha az ágyikóban egy gyönyörűség hívogat...
meghát minek szépítsem, itt leginkább panaszkodni, meg siránkozni szoktam, most meg nem nagyon van miért sápítozni...
a mondanivalóm pedig nem csökkent, minden este szépen elalvás előtt ugyanúgy átgondolom mik is történtek aznap, csakhát mikor másnap leírnám, épp más dolgom van... így hát gyűlnek bennem az információk, aztán majd jól elfelejtem őket, de talán ha már nem ellentétes időszak lesz nekem a nappal mint a kedvesemnek több időm lesz az írással foglalkozni...
addig meg kérem szépen érjétek be azzal a havi pár sorral, meg esetleg néhány képpel...

@ work

2010-03-04T12:16:00.000+01:00

Áramszünet

2010-01-25T16:44:00.002+01:00

Ehh, áramszünet hajnal 4kor... halott vagyok, elvették az energiát és se tv, se számítógép, se dvd, se fény... még jó, hogy a kis telefonommal el tudok bíbelődni, míg elfárad a szemem annyira, hogy el tudjak alukàlni. De, hogy ennyire meg vagyok lőve áram nélkül, azért... félelmetes! Még ez a telefonnal babrálás is csak amolyan késleltetés, hisz ha lemerül, nem tudom feltölteni és akkor vége... persze elolvasgatnék, de még egy gyertyám sincs :-( viszont ezennel megszületett életem első mobilos bejegyzése...

síelés

2010-01-23T03:15:00.001+01:00

és el is felejtettem beszámolni a síelésről, nem mintha valami csodában lett volna részem, de majdnem :)
egyszerűen szuper volt. egy erdei kis ház, friss levegő, lélegzetelállító környezet, nyugalom, béke, aktív pihenés.
ébresztő reggel 7 kor, közös reggeli (10en mentünk), nehézkes készülődés a pályára, még jó, hogy A kedves cimborámmal külön kocsival voltunk fémjelezve, így nem kellett másokra várni, hogy felmehessünk a pályára... :) az más kérdés persze, hogy A kedves cimbora jelen esetbe egy "menyasszony", annyit kell rá várni mindig, mint féltucat férfiemberre, de hát illen precíz a lelkem, csak az a fránya maszk nem passzolt néha a készletbe... :) mindenesetre mi értünk fel leggyorsabban reggelente, és gyors készülődés után, már csak néhány percet kellett várnom A kollégára, hogy kezdetét vehesse a csúcstámadás!
ebédidőben közös kajálás volt minden nap, szendvicsevő verseny, merthogy annyi kaját sikerült vennünk, hogy próbáltunk minél többet megenni, hogy ne vesszen kárba. az ezután következő délutáni etapot már annyira nem bírtuk, általában még jártak a felvonók, mikor mi már a kilépő kakaónkat ittuk a hüttében. kunyhónkba visszatérve általában a brigád nálunk is gyengébb fele már a vacsorát főzte, hogy nekünk minél kevesebb ideig kelljen küzdenünk, hogy még ébren érjen minket a vacsora. ez az esetek 83% százalékában sikerült is, bár a fennmaradó 17% mindössze egy alkalmat jelent, mikor A már említett ara álomba szenderült vacsi előtt (s ezt kb 13 kép is megörökíti a leendő vőlegénynek :D), majd vacsora és zuhany után persze mindig megéberedtünk némileg, de egy kevés italozás, és beszélgetés kihozta belőlünk újra a vadállatot, egészen pontosan egy téli álomra készülő barnamedvét, mert általában az éjfél már álomban talált minket.

a síelésen készült néhány képet megnézhetitek itt.

újra itt

2010-01-23T02:58:00.000+01:00

No, hát visszatértem, pont egy hete...azóta nincs időm megen (szinte) semmire, dolgoztam sokat, meg nagyon megünnepeltük egyik cimborám szülinapját, igaz sajnálom, hogy ma egy másikéról lemaradtam. de hát sajnos nem tudok szétszakadni, meg igazság szerint jó volt a mai napot minden olyantól távol tölteni, ami a hétköznapokhoz tartozik. Igaz sajnos a blogolás is oda tartozott, csak mostanában nem tudtam ideerőszakolni magam, eddig. most sem volt kedvem, de rávettem magam, most meg már érzem, szófosós bejegyzés lesz... példul megnéztem ma végre az Avatart. Kicsit nagyon amerikai, Pannácska szerint összegyúrták az eddigi nagy eposzokat, kicsi star wars, némi gyűrük ura, egy csipet mátrix, valamint egy leheletnyi titanic. nem mondom, van ebben valami, végeredményben azonban nagyon magával ragadó, s ha a hollywoodi mivoltától el tudunk vonatkoztatni, valóban zseniális. ami azonban számomra felháborító, hogy amint olvastam, tömeges depressziót váltott ki világszerte, az emberek üresnek érzik életüket, abban a világban akarnak élni... hahaha...
a szerencsétlen siránkozó úristenüket, azt... a világot amiben élünk mi tettük ilyenné, mi formáljuk most is... és pont most, mikor a csapból is a megújuló energiaforrásokról szóló híreket hallani, most, mikor a környezetvédelem fontosságának visszhangja ennyire felerősödött, most amikor az emberek lassan kezdenek ráébredni, hogy lehet, és kell is harmóniában élni a természettel, akkor ezek az emberek kétségbe esnek???
de nem is folytatom, sajnos már rég kettészakadt az emberiség, sokan visszatérnének ugyan a gyökerekhez, a természethez, de másokat mindig is csak a haszon, a hatalom fog motíválni.
de nagyon remélem, hogy a két mentalitás idővel összefonódni, és nem még jobban egymástól eltávolodni fog, mert akkor a természetpártiak idővel már emlékezni sem fognak a zöld fákra, végtelen mezőkre, az igazi természetre.

január

2010-01-07T12:41:00.001+01:00

januári punnyadásba merültem, még ahhoz is lusta vagyok, hogy ideüljek a gép elé...
csak fekszem, nincs kedvem, erőm megmozdulni sem, de minnyá itt a sielés, majd az felvillanyoz!
de most sajnos megint csak ennyi, remélem hama összeszedem magam megint...
nem jó ez így, de most nincs erőm változtatni... :(

ünnepek

2010-01-03T05:13:00.002+01:00

tyúúú, hát az ünnepek megviseltek kicsit, az időjárást leszámítva a nyárra emlékeztetett, állandó jövés-menés, rengeteg bulizás, sok meló, család, kevés pihenés.
alszom is most egy hatalmasat, aztán holnap remélem újult erővel beszámolok bővebben is...
na, hát sikerült egy majdnem teljesen felesleges és semmitmondó bejegyzést ideröffentenem, de fáradt vagyok, nem megy az írás, viszont hiányzott... hát ilyen ez... :)

2009-12-18T18:42:00.000+01:00

Hát ha ezek igazi rendőrök... rofl...
kíváncsi lennék ha megállítanak valakit is ekkora formák-e, mint az éjszakai buszon az idegenvezetős sofőr :D

2009-12-17T02:15:00.000+01:00

sokat hallhatunk az utóbbi években a stressz rossz hatásairól, és hogy akár betegségeket is előidézhetnek, meg persze, hogy igyekezzünk elkerülni a stresszt. valamilyen szinten a fejlődésünk pedig egyre több stresszt idéz elő, azt is elmondom, hogy értem. emlékeztek még azokra az időkre mikor még nem volt mobil, meg internet, meg hasonlók? nehezebb volt elérni valakit, és kapcsolatot tartani, de olyan jó nyugis volt... de persze nem azt akarom mondani, hogy rossz, hogy most vannak ezek a dolgok... VISZONT ezekkel az is együtt jár, hogy 2 naponta felhív valami cég, hogy elmondják az épp aktuális ajánlatukat, naponta százával kapom a spamokat[hoppá, most megy a háttérben egy műsor, tesztelték mennyi spam jön...1 hét alatt 1020 spam jött egy vadiúj mail címre...], meg a leveleket, hogy ennek a kisfiúnak a műtétjére gyűjtünk, meg annak a családnak a megsegítésére várunk adományokat, minden év végén tele a net a kurva biztosító-reklámokkal. már annyira kezd elharapózni a dolog, hogy telefonszám-, és emailcserén is gondolkozom. édesanyám folyamatosan leveleket kap, ide adományozzon, oda adakozzon. annyira megunta, hogy fogta magát, ráírta a levelekre, hogy a "címzett elköltözött" és visszaküldte őket... nekem is küldött az amnesty international, hogy fizessem be az éves tagdíjamat... hát a kurva anyjukat azt! volt egy bankszámlám amiről havonta utaltam nekik pénzt, de a számlát megszüntettem, s nem véletlen, ahogy az sem,hogy nem kerestem a lehetőséget, hogy továbbra is utalgassak. erre küldik ezt a levelet... azért a pofátlanságnak is vannak határai úgy gondolom. ha akarok adok, akartam is, adtam is... dehogy azzal zaklassanak, hogy adjak még, azt már nehezen viselem!
az emberi természet kétoldalúsága itt is erősen kidomborodik, milyen jó, hogy két gombnyomással beszélhetek a szeretteimmel, bárhol is vannak a világon, ugyanakkor meg kurvára irritálnak már a kéretlen telefonok, ímélek, levelek meg tudja még mi, ami most nem jut eszembe...

meglepetés

2009-12-15T06:27:00.005+01:00

lehidalok... komolyan... tudtam, hogy "veszélyes üzem" ez a blogolás, de ma úgy meglepődtem ahogy már régen... persze tisztában voltam vele, mikor blogolni kezdtem, hogy bárki olvashatja az írásaimat, gondolataimat, de amire ma bukkantam, arra tilleg nem számítottam... persze nem is nagy dolog, csak nekem... :)
szal amiről mekegek itt nektek, hogy egy külső látogató-számláló programot használok, ami elég jófajta, na annak aktiváltam az extráit... azt eddig is tudtam, hogy két-háromszáz olvasásom van havonta, ami nyilván nem annyi olvasót jelent, de azért már számomra szép szám így is. és akkor kibököm végre, amit a program prémium-szolgáltatásából megtudtam, mégpedig, hogy vannak olvasóim Kalocsáról, Debrecenből, Ceglédről, de még Nagykátáról is... na ez az ami meglepett... :D sztár leszek, NA! :)

U.I.: köszönöm, kedveskéim, idővel talán még a kommentelésre is ráveszlek titeket... ;)

UPDATE: na, böngészgettem még a számlálót, kiderült, még az USA-ból, Ausztriából, és Svájcból is van találatom... :D és ausztriában van ismerősöm, az USA necc, me ott nincs, csak Kanadában, de még ez is ok... de Svájc? hát ott aztán tényleg senkit se ismerek...(cáfoljon meg az illető, ha nem így van... :))

közös célok. meddig?

2009-12-13T18:13:00.006+01:00

érdekes filmes élményem volt tegnap. két teljesen különböző filmet néztem, a fejemben mégis összekapcsoltam a kettőt, mindkettőből ugyanazt éreztem ki. hogy nevesítsek, a Part-ot néztem, meg a Sötét Lovagot. Batman sztorijában, Joker bácsi véleménye a világról majd' teljesen helytálló, persze a módszerei nem mindig szimpatikusak, de legalább stílusosak. és persze, mielőtt még megkapnám, ez csak film, leszögezem: ha nem éreznék párhuzamot a való világunkkal, nem írnám most ezt a bejegyzést... persze tisztelet a kivételnek, de az emberek szélkakasok, mindenki a saját szelét akarja befogni, s ha egyeznek a célok, akkor jöhet létre az összefogás... az embereket a céljaik, vágyaik kötik össze, melyeket szépen meg lehet magyarázni "emberi" dolgokkal, mint empátia, szeretet, segítőkészség, és persze folytathatnám a végtelenségig, de sajnos, ha az egyik ember célja megváltozik, vagy csak máshogy akarja megtenni a célig vezető utat, egycsapásra képes szembefordulni azzal, akivel addig mindenben kitartott. a Partban kiváló példát is láthatunk erre, boldogan él együtt a társaság, aztán amikor gebasz van, egyből mindenki a másikat okolja, egyből ugranak egymásnak. aztán megoldódik a dolog, akkor meg megveregetik egymás vállát és minden megy tovább... és tudom, még mindig filmekről beszélek, de aki nem tapasztalt még ilyet a saját életében, az szerencsés ember. biztos nem mindenki ért velem egyet, de én akkor is így gondolom, igenis küzdeni fogok ellene, remélem olyan stílusosan mint Joker, csak mondjuk szimpatikusan, és eredményesen.
de ha már itt tartunk... épp ma kaptam egy cikket egy barátomtól, érdemes elolvasni... ha valakinek nincs kedve, elmesélem röviden: arról szól, hogy a globális felmelegedés egyáltalán nem a CO2 kibocsátásunk eredménye, mindösszesen arról van szó, hogy mióta a planétánknak légköre van, a bolygónk klímája folyamatosan bizonytalan, váltakoznak a hidegebb, ill. melegebb időszakok...

és hogy vajon miért basznak át minket? hát ugyanúgy, ahogy sokaknak érdeke, hogy még jó darabig benzinnel működjenek autóink, ugyanúgy másoknak ahhoz fűződik érdeke, hogy eljöjjön a zöld világ, a megújuló energiák ideje... ami persze tényleg sokkal jobb lenne, csak az nem tetszik, hogy nem azért akarjuk megállítani a mocsok terjedését, hogy szép tiszta zöld bolygón éljünk, hanem azokból, hogy a biodiesel gyárak, meg napkollektortelepek tulajdonosai meggazdagodjanak... és persze azok az olajcégek, akik most tűzzel vassal küzdenek a biocuccok ellen, ha egyszer kénytelenek lesznek áttérni mondjuk a bio-olaj gyártásra, ugyanolyan elkötelezett zöldeknek adják majd ki magukat, mint amennyire most küzdenek az olaj iparág fennmaradásáért...
akkor ki kivel van?

eltunyultam!!!

2009-12-12T15:54:00.005+01:00

érdekes, hogy mindig elalvás előtt jönnek a legjobb gondolatok... mikor persze az ember nem akar már felkelni leírni... pláne, ha az ember amúgy is nehezen alszik... úgyhogy most valahogy össze kell szednem a tegnap kiforrott gondolataimat, mielőtt még újak töltik meg a fejemet.
kezd utolérni engem is a tél, kicsit rosszabb a hangulatom mint eddig, de ez talán annak is betudható, hogy nem is ollan hűdemindenfasza periódusban vagyok. ugyanakkor ahhoz képest ami ez elmúlt években volt, most reménykeltő a helyzet. mármint mentálisan tekintve...
mert amúgy meg arcon kell csapni magam, megint nagyon eltunyultam, pelesüppedtem a pillanatba, elfelejtettem mi hajt, s merre, és most össze kell szednem magam MEGINT. azért az életnek tényleg van humorérzéke, hogy egy ilyen lusta testbe mint az enyém, egy ilyen ambíciózus agyat tett, nem elég, hogy az élettel küszködni kell, még magamat is le kell győznöm nap mint nap...

asszem megyek is, összeverem magam, me a szépszó már nem használ ;)

vége...

2009-12-04T15:27:00.003+01:00

vége az izgalmaknak, mert végre válaszoltak, nem lesz új munkám... egyenlőre...
egyébként meg egy focimagazinhoz jelentkeztem online szerkesztőnek, de sajnos kevésnek bizonyultam...
úgyhogy van még min dolgozni, de nem vagyok az a feladós típus, lesz még második félidő... :)
nincs mese na, az írást ugyanúgy gyakorolni kell, mint bármi mást, szerencsére nincs más dolgom, mint írni, írni, hogy egyre jobbakat írjak... ha egyszer olyan jól fogok érteni az íráshoz, mint a vendéglátáshoz, már elégedett leszek...

2009-12-02T14:34:00.002+01:00

már meg kellett volna kapnom a választ, de nem jött... remélem azért, mert még bent vagyok a kalapban, s nem azért mert basznak visszaválaszolni... :S

2009-11-26T03:48:00.003+01:00

noss, legkésőbb december 1-én kiderül a nagy titok, min is dolgoztam annyira, s mit nem akartam nagydobra verni, és elkiabálni.

2009-11-24T02:27:00.001+01:00

I can do

266
clicks

in 30 secs.
Are you faster?

szurkoljatok, szurkoljatok

2009-11-22T03:27:00.003+01:00

sok ismerősömnek úgy fejeztem ki magam: életem lehetősége jött szembe...
a lényeg az, hogy nagyon szeretek vendéglátózni, de amióta csinálom, tudom, egyszer abba akarom hagyni...
és tessék, most egy kis esély mutatkozik arra, hogy elindulhassak egy úton, aminek ugyan csak a nagyon távoli végén, de az van, hogy olyat csinálhatok amit szeretek, de nem vendéglátás :P
nem szeretnék semmitse elkiabálni, ezért nem is árulok most el többet, a lényeg az, hogy meg kell másznom szépen a felvételi lépcsőket, egyiket a másik után, és jobbnak kell lennem több száz embernél... illetve rosszul mondom, meg kell mutatnom, hogy jobb vagyok a többeknél ;-)
na megyek, teszek magamért még, hogy jó hírrel jöhessek vissza...

találék

2009-11-19T15:22:00.004+01:00

baszki, a múlt héten találtam egy laptopot, egy pénztárcát, meg egy doboz cigit...
jó, ez még normál, a munkahelyemen nem nehéz reggelente találni valamit, de akkor is...
a laptopért visszajöttek normál... a pénztárcáért visszajöttek, úgy adtam vissza, hogy bele sem néztem... dehogy még egy kurva kibebaszott doboz cigit sem lehet nyugodtan találni, és élvezni picit a szerencse édes ízét, me egyből jön a bepánikolt tucathorror szereplő, hogy nemtaláltálegydobozcigit??? de bazze itt van... csak meg ne halj tőle... :s

Beat Dis live @ Gödör

2009-11-07T18:46:00.004+01:00

tegnap végre megint fotóztam... úgyhogy most a képek beszéljenek helyettem!

2009-11-06T18:38:00.005+01:00

sosincs fekete, vagy fehér, jó vagy rossz, a kettő mindig együtt jár... de szerencsére, s néha balszerencsére egyikből mindig több van.
most épp több a jó, vicces, és nagyon jó, a 3. ikszen túllévő ismerősöket úgy látni csókolózni, mint a tinédzsereket... :D örülök nekik :)
és bár nagyon megkésve, de mindenképpen tiszteletemet szerettem volna kifejezni az u-20-as válogatottunknak, akik olyat vittek véghez, amit magyar futballcsapat nem mostanában, egy világbajnokságon 3. helyen végeztek, ami bármelyik válogatottól nagy teljesítmény lenne, nemhogy kis országunk nagy csapatától :) gratulálok!!
és bár nem villognak a bl-ben a debreceniek, mégis sikerült az ellenfelek tiszteletét kivívni, alig hittem el, de valóban, a fiorentina játékosok sorfalat álltak a játékoskijáró előtt, és megtapsolták a debrecenieket a meccs után... és bár a mérkőzést nem láttam, azt hiszem egy ilyen gesztus össze is foglalja a nem látottakat!

na, hát mondom én, hogy több a pozitív, de legalábbis azt veszem jobban észre, tegyétek tik is :P

2009-11-05T18:14:00.002+01:00

noshát... :)
az a baj, hogy annyira jól sikerült az őszi pihenés, hogy benne ragadtam a punnyadásban, mint a legnagyobbak... ebből kéne gyorsan kimászni, mert most még a melóhoz is alig van kedvem... pedig ez ritkaság számba ment az elmúlt hónapokban... egyébként is úgy elröppent ez a két hónap, hogy idén egyáltalán nem tartok a téli depressziótól, meg hasonlóktól (persze ez egy nap alatt megváltozhat :)), úgy érzem pikk-pakk el fog telni ez a pár hónap, és élvezni is fogjuk a globális felmelegedés nyújtotta lehetőségét annak, hogy már februárban tavaszi hangulatot érezzünk a levegőben :)
szóval a fittségemet kell minél előbb visszanyernem, hogy aztán újult erővel vethessem magam az újabb feladatokba...
de előbb most megint csak melóba kell vetnem magam, de most már tényleg nem fogok csütörtökig várni a folytatással... annyi minden van a fejemben, csak hát az idő... örök ellenség :)

2009-11-04T15:15:00.004+01:00

hehe... elkezdtem ma írni, de nem maradt rá idő, hogy befejezzem... megint a csütörtök lesz, úgy tűnik... :)

2009-10-29T15:42:00.003+01:00

hehe, úgy látszik a csütörtök lett a blognap... :)
persze tök véletlen, úgy röppennek mostanában a hetek, hogy csak kapkodom a fejem, baszki, már megint elment egy hét... pf...
s ráadásul érdemi dolgokról be sem tudok számolni, illetve van amiről még nem beszélek, de jók a jelek, megint éreztetik, jó úton haladok.
épp tegnap beszélgettünk páran arról, vajon mi a jó út... hát szerintem ha magadnak megfelelsz, s jól érzed magad a bőrödben, annál jobb úton nem mehetsz... ha mindig másoknak akarnánk megfelelni, sosem érnénk a "megfelelnivalók" végére...
hát ennyi mára, megyek meló, jelen leszek.
csókacsaládnak

2009-10-22T14:21:00.003+02:00

fu, tegnap éjjel megint visszanyúltunk a múltba, tartottunk egy corvintetős estét, ahogy csak mi tudjuk. mint régen. annak idején egy ilyen este után kezdtem blogot írni... mi tagadás, már a jelenben csaptunk egy kisebb házibulit, pláne, hogy a szolgálatban levők, all-star csapatot alkottunk, mindig szívesen dolgozom a tegnapi felállásban. ma visszafogottabb estét kellene tartani, mert a hét főattrakciója pénteken következik, ugyanis a kis brigádunk csapatépítő tréningre megy. 2 ilyenen vettem eddig részt, s mindkettő unokáknakismesélem élménnyé fajult... :) úgyhogy a holnapi vidéki kirándulás is vicces kalandnak ígérkezik, fel is töltöm a fényképező akksikat, hogy a publikus dolgokról be tudjak számolni képekben is... ahogy hallottam lesz ilyen is bőven, mert állítólag tiszta mesefalu ahová megyünk, hát ámen.
egyébként is rég fotóztam már, pedig meg kéne próbálnom elkapni ezt a szomorkás őszi hangulatot...

hát így hirtelen ennyi... :)

2009-10-15T17:30:00.003+02:00

na, hát csak megéreztem, hogy itt az ősz -bár ez már lehet, hogy tél...-, nem nagyon mentem az elmúlt napokban seháse, egy napot leszámítva (ami viszont nagyon jól sikerült) itthon kuksoltam, beleszagoltam kicsit a téli nullköltségvetéses, ugyanakkor depresszív mindennapokba... hát egen már most visszasírom a nyarat, de legalább érzem magamon, hogy még ha lehangoltabb is leszek, jól az eszembe vésődött mostanság a pozitív hozzáállás "intézménye".
végre érzem, hogy az év vége közeledtével, ha számot vetek magammal, elégedett lehetek. főleg ha összehasonlítom a tavaly ilyenkori helyzetemmel... mindazonáltal megnyugodni sem lehet, mindösszesen érzem, jó úton haladok. csak menni kell tovább, megállás még távolról sincs, csak frissítés.
igyekszem megint gyakran írni, és örülök nagyon, hogy többen olvassák a kis blogom, mint valaha gondoltam, még az elmúlt nem kifejezetten termékeny időszakban is havi 150 körüli nézőszámot produkáltam, ami nagyon pozitív csalódás, és remek visszajelzés, hogy megint belevessem magam az írásba. és persze a fotózásba is, ha az időjárás majd engedi, mert a gépemre még mindig jobban vigyázok, mint magamra... :)
egyébként érdekes paradoxon számomra, hogy az írásaimat, s a fotóimat is nagyon sokan dicsérik, mégsem tudom annyira akaratosan, és mindenáron csinálni, mint életem egyéb feladatait. ezen még javítanom kell.
de most előbb le kell nyomnom három nap melót, de mint említettem, ebben otthon érzem magam igazán, ezzel nem lesz gond... ;)
aztán, vagy talán közben is, meg jelentkezem újfent!
szépet, kéket mindenkinek... :)

2009-10-14T12:40:00.000+02:00

Vannak dolgok, amik sohasem változnak.

De van, ami igen.

Szerencsére...

2009-09-28T16:44:00.001+02:00

2009-09-10T05:08:00.000+02:00

MOST JELEN

2009-09-09T14:57:00.001+02:00

2009-09-09T05:03:00.001+02:00

Műszaki problémák

2009-08-20T16:31:00.003+02:00

SÚLYOS MŰSZAKI PROBLÉMÁK MIATT A SZOLGÁLTATÁS ÁTMENETILEG SZÜNETEL.

Megértésüket köszönjük.

ez van

2009-08-19T12:30:00.003+02:00

augusztus 9-i bejegyzésemet updatelve: aszitted mi, hülyegyerek... reménykedjé...

egy rothadó húscafat vagyok az úton heverve... néha kutyák jönnek, megszaglásznak, de otthagynak...
egyedül, kiszakadva lebegek a semmi közepén, kalimpálok, de semmit el nem érek, kiabálok, de senki meg nem hallja...
csontig hatol a hideg, mély depresszióba süllyedek, az legalább megvéd... valamennyire...

2009-08-15T14:44:00.002+02:00

mostanság megint csak szomorkodom a sötétben. egyedül.

2009-08-09T14:09:00.002+02:00

olyan fordulat történt az életemben, amiről még beszélni sem merek igazán, de nagyot pördült a világ, ez kétségtelen, sőt reményteli.
reménykedem hát.

a 13. orákulum újjászületése

2009-08-06T13:16:00.004+02:00

régóta figyelgetem a mechanizmusokat az embereken, meg főleg magamon persze, és a tapasztalataim alapján általában igyekszem "megjósolni" események kimenetelét...
nem akarok semmiféle misztikus dolgokba menni, meg a lottószámokat sem tudom megmondani, most inkább az foglalkoztat, hogy feldolgozzam, mikor tényleg bejönnek a tippek.
az a kettősség áll fenn ugyanis jelen helyzetemben, hogy egy dologban minden úgy alakul, ahogy én azt elgondoltam... ugyanakkor ahogy alakul, az nekem most fáj... de ha végig az elméletem szerint alakulnak az események, akkor végül nagyon jó lesz nekem. és máris jön a kattogás, vajon vakot lőttem, és mákom volt, hogy igazam lett? Talán esély sincs, hogy a véleményem szerint alakuljanak az események a továbbiakban? Vagy tényleg valamiféle orákulum sokadik leszármazottja lennék?
Vagy megmondom mi lesz és az lesz, punktum? hehe ez lenne a legjobb, de má próbáltam, nem működik...
ugyanakkor megint komolyra fordítva a szót, mostanában egyre többet foglalkozom ezzel a témával, mert már nem először válik valóra egy elgondolásom... érdekes, hogy mennyifélék vagyunk, és adott szituációban mégis mennyire egyformán viselkedünk...
most már kifejezetten figyelni fogok, meg kísérletezni, hogy bölcsebb vagyok-e mint négy éve, vagy egyszerűen csak hülyébb...

2009-08-05T20:32:00.003+02:00

hu, már megint olyan régen írtam, hogy valahogy újra fel kell vennem a fonalat, de legalább nagyjából sikerült kipihennem magam mostanra, bár a mai szabadnap még naon jól fog esni, igyekszem is majd jól kihasználni egy kis fotózással, mert szegény masinám kis túlzással porosodik mióta összetörtem magam, az meg nem mostanában történt...
tegnap voltunk kint a szigeten meetingelni, mi, kik majd ott hajtjuk a gályát előre a jövő héten, és mint ahogy azt már megszokhattunk, majdnem teljesen értelmetlen volt, az adatlap amit ki kellett volna töltenünk nem volt jó, így azt majd legközelebb, tűzvédelmi, munkavédelmi, meg áentéesz oktatáson annyin voltam már, hogy oktathatnám is (ha figyelnék mindig, de már unom), az egésznek mindösszesen annyi értelme volt, hogy elhallottam pár infot, hogy az apehesek mivel szivatják a dolgozókat...
a pultunk viszont nagyon zsivány helyen van, egy óriási fűz alatt, remélem fayán klimatizálja majd a helységet :)
egy valami nem tetszett, ugyanis a rendőrség központja kb. egy kőhajításnyira van tőlünk, de talán ez sem gond, legalább már tudjuk hova hajigáljuk a köveket elfele...

time warp

2009-08-03T13:44:00.002+02:00

nem felejtettem el írni, csak megen 8 napból 7-et dolgozom, és kicsit fáradt vagyok... folyik össze az idő, meg a fáradság, lassított felvételként pereg a munka, de má csak ma, meg holnap...
pedig lenne már mit írni, de nem akarom gyorsba összecsapni, maj szépen megfogalmazom szerdán, remélem :)
na, megyek készülődni...

kisnagy dolgok

2009-07-27T19:29:00.002+02:00

na, a mai penzum:

őszintén szólva már tervezem egy ideje ezt a bejegyzést... kis apróságokról van szó, melyek azonban nagyon magukkal ragadtak. az egyik, a mi kis magyar futball bajnokságunkban történt, egészen pontosan az első bajnoki fordulóban Diósgyőrben. a dvtk nagyjából egy héttel a bajnoki rajt előtt állt össze, az utolsó pillanatban szerződtették edzőjüket, miután végigjárták a szokásos magyar, ?ki fogja szponzorálni a csapatot? kalandtúrát. az ellenfél a Debrecen csapata, ők a bajnoki címvédők, lázasan készülnek a bajnokok ligája selejtezőjére, a körülményeik magyar viszonylatban már-már példaértékkel bírnak. szombaton azonban a szegény parasztlegény meseszerűen, ahogy a nagykönyvben meg van írva, óriási küzdelemben maga alá gyűrte a félelmetes sárkányt, és bár a hercegnő és a fele királyság még nem az övék, maguknak bizonyára bebizonyították, semmi sem lehetetlen, minden csak hozzáálás, és elszántság kérdése! általában úgy ülök le meccset nézni, (kivéve ha egy kedvencem játszik) hogy a meccs alatt döntöm el, ki szimpatikusabb, kinek is szurkoljak. éshát nem telt el sok idő, míg a diósgyőri fiúknak kezdtem szurkolni, mert mindegyikük arcára volt írva az elszántság, és bár nagyon sok hibával játszottak, küzdöttek míg bírtak, meg is lett az eredménye, a hosszabbításban kierőszakolt 11-est értékesítve, 1-0-ra agyonverték a címvédőt. és akkor, hogy ne távolodjunk el a sporttól a másik nagy élményem az idei Tour de France. Nem ez volt az első szezon amit néztem, de most, hogy már én is bringázom, még inkább megdöbbentem azon, milyen hihetetlen dolgokra képes az ember. számomra ugyanis már-már hihetetlen hogy tudnak emberek három héten keresztül napi 200 km-eket tekerni. szintén hihetetlen, hogy ekkora távnál mégis mekkora különbségek vannak közöttük, (az gondolnám aki ennyit bír tekerni, annak már mindegy, hogy hegyre fel, vagy onnan le...) milyen taktikázás folyik végig, és hány embert áldoznak be, egy sikeréért... a csapatmunka, az elszántság, az akarat, és az ember ennek a versenynek a legfontosabb elemei. annak ellenére, hogy tudom, bárki képes lenne erre a teljesítményre, aki erre áldozza az életét, mégis tátott szájjal bámulom őket évek óta. Hát ezek a tettek ragadtattak a mai bejegyzésre, ha valaki kedvet kapott bringás versenyt nézni, nem kell egy évet várnia, nemsokára kezdődik a 3. legnívósabb körverseny, a Vuelta. érdemes rápróbálni... :)

2 dolog,

2009-07-24T13:09:00.002+02:00

hogy ne mindig csak siránkozzak:

Still Moving from mustardcuffins on Vimeo.

sokaknak már mutattam a fenti két videót, de akikkel nem találkozom olyan gyakran is megérdemlik, hogy lássák a kis kedvenceimet... :D

hőbölgés má megen

2009-07-23T15:29:00.003+02:00

nemrég akartam írni arról, mennyire örülök, hogy olyan jó közegbe kerültem, ahol most vagyok, és nagyon jól érzem magam. egy barátom viszont megelőzött, úgyhogy az érem másik oldaláról pötyögnék inkább, az elmúlt napokban úgyis sokat tapasztaltam olyat, ami kurvára kicsapja a biztosítékot bennem...

szóvalhát adott egy közeg, melyről a fenti linken írt a barátom, meg adott egy másik, egy jóval nagyobb, azt hiszem ilyen senkiföldje, tulajdonképpen az utca, ahol mindenféle fajta emberek keverednek, óhatatlanul kiszakadnak a kis világukból, a szeretteik közül, és már fel is veszik a maszkukat, ki-ki a sajátját, és indul is a ringlispíl, tudnék is hányni tőle...
és leginkább attól ahogy egymással viselkednek ezek az emberek... a taxis csóka, aki nem bír 3 másodpercet várni, és ha nem ugrik el a gyalogos, elüti a fasz, vagy az a sok idióta akik bárminemű körbenézés megtétele nélkül lépnek az útra és még nekik áll feljebb, ha rájuk ordítasz, hogy a romákról meg ne is beszéljek, akik (TISZTELET A KIVÉTELNEK) úgy sétálnak a parkoló autók mellett, hogy közben mindegyiket megnézik hátha nyitva van, vagy ahogy körbeveszik a szerencsétlent, aki úgy bebaszott, hogy ágyuval se ébresztenéd föl, és reggel meg úgy ébred a szerencsétlen, hogy semmije sincs meg, se emlékek, se telefon, se pénz...
szóvalhogy ezekkel az emberekkel nem is értem mi van... és persze még sorolhatnám a példákat, de én nem szeretnék semmi mást, csak hogy az emberek egyrészt előbb söprögessenek a saját portájuk előtt, aztán meg hogy hagyják élni a másikat...
kicsit szétszórt vagyok, sokadik elolvasásra sem érzem, hogy azt mondom ezzel amit szeretnék, de kapja be minden köcsög tolvaj, rabló, pakoljanak össze, kapnak egy államot, övék lehet a kibaszott északi, meg déli sark is, úgyis ott is van biztos mit ellopni, aztán hagyják az embereket élni! Jah politikuskáim, ti is pakoljatok, mehettek velük ti is, tök vicces lesz, hogy ti tudtok-e többet ellopni, vagy a hivatásosok...
egyszerűen hihetetlen, hogy tényleg tervezik, hogy majd az egész városban(Bp.) ne lehessen szeszt árulni 22h után, se boltban, se bárban, sem sehol. Én elhiszem, hogy hangosak a bulizó népek éjjel, de biztos, hogy ez a legjobb megoldás? hát akkor zárjuk be a kurva parlamenteteket is, az is szarul működik, nem? utálom ezt a hozzáállást... vegyük már észre, hogy fél európa itt bulizik nálunk... vannak akik konkrétan bulitúrákat szerveznek hozzánk, főleg a brit kontinensről... de hát könnyebb bezárni mindent a picsába, mint kitalálni valamit, hogy csend legyen anélkül, hogy csődbe küldenék a vendéglátóipar 80 százalékát...
tényleg nem vagyok közgazdász, meg szociológus, meg semmilyen területen nem vagyok szakember (na jó talán a vendéglátásban), dehogy tényleg nem értem:
ha 22h után tényleg nem lehet majd szeszt árulni akkor nagyon sok hely fog csődbe menni, ami miatt ugye kiesik egy csomó adó. mivel nem lehet szeszt árulni, a gyerekek majd a 22 előtt megvett piákat az utcán fogják meginni, meg persze a játszótereken, stb., még a mostaninál is több szemét lesz, meg hangzavar... és ettől persze a közbiztonság is rosszabb lesz...
míg ha a számomra másik oldalról közelítem meg a történetet, akkor az éjjeli patáliák megelőzésére több éjjeli járőrt küldök ki, ami lehet, hogy többe kerül, de ettől javulni fog a közbiztonság éjjel, a lakók sem lesznek olyan felháborodottak, valószínüleg némi fejlődést is vonzana magával a dolog idővel, ami meg még talán fedezné is a több rendőr többletköltségét...
és mindenkinek jobb lenne... sztem. de ismétlem, nem vagyok semmiféle szakember, ez csak a józan paraszti eszem kis forralmánya, biztos egy csomó összefüggést figylemen kívül hagyok, de ha nem is az én megoldásom a jó, az az egy biztos, a 22 órai piastopnál csak jobb. vagy nálunk most következik az időszak, mikor majd minden hely zártkörű lesz, és csak kikandikálnak a kis reteszen, hogy bemehetsz-e málnaszörpöt inni...

végső kiborulás

2009-07-18T00:15:00.002+02:00

nem tudom van-e pontos meghatározása annak, mikor azt mondjuk: ver az isten, de azt hiszem abba a stádiumba értem.
május, júniusban végig esett ugye az eső, amiből kifolyólag rengeteg pénzt, nem tudtam megkeresni...ez még ugye normál, az időjárás, az időjárás...
ezek után, valaki tisztaböcsületű faszkalap megfújta a bringámat, úgyhogy vehettem egy másikat...
...amivel aztán 1 nappal később úgy összetörtem magam, hogy még most, két héttel később is alig bírom használni a jobb kezem...
most, hogy már csak a gyógyulást vártam, és újra a régi kerékvágásba próbáltam volna zökkenni, a porcelánfogam rögzítése mondta fel a szolgálatot, természetesen a kirakatban...
úgyhogy egyrészt imádkozhatok, hogy holnap az eső miatt el tudjam skippelni a melót, másrészt hétfő délutánra meg is kell csináltatnom, hogy tudjak dolgozni...
köszönöm szépen.

2009-07-17T20:11:00.002+02:00

akartam ma írni...
megpróbáltam...
de nincs kedvem...
zavart érzek az erőben...
össze kell szednem magam!
MEGINT.

ólomkéz

2009-07-07T23:26:00.002+02:00

az elmúlt napok nem épp úgy alakultak ahogy terveztem, de hát az élet amúgy is erről szól, mindig az aktuális helyzetből kell a legjobbat kihozni...
mindenesetre röviden összefoglalva az elmúlt napok eseményeit, szerdára ugye ellopták a bringámat, amit vasárnap pótoltam, erre hétfőn már sikerült is összetörni magam... egy teljesen ártalmatlan szituációban, egy hegyről lefelé gurultunk szépen öregurasan, erre a társam teljesen megmagyarázhatatlanul hirtelen megállt előttem, én meg mivel a sziklákat figyeltem az orrom előtt, későn vettem észre, hogy megállt, rásatuztam, és már fejen is álltam... szerencse a szerencsétlenségben, hogy se a fényképezőmnek, se a bringámnak nem lett komoly baja, s hál' Istennek én is megúsztam törés nélkül. ugyanakkor mivel szinte az egész esés erejét a kezeimmel tompítottam, most olyan mintha egy hetvenéves bácsika kezeit szerelték volna a törzsemre. csak lassan és kimérten bírom őket mozgatni, erőtlenek, bénák. két napja nevetek magamon együgyűbbnél együgyűbb feladatokat csak nagy nehézségek árán tudok megoldani, azt is úgy, hogy még egy pohár víz felhörpintését is jobban meg kell terveznem, mint anno a nagy szökést...
tegnap majdnem bepisiltem, mert kicsit tovább tartott a sliccem leoperálása, mint az megszokott, mikor végre megkönnyebbülten előszugeráltam a kifolyócsövem, bevertem a fejem a wc felett lévő polcba, reflexből egyből odakaptam, ekkor belémnyilalt újra a fájdalom, az egész testem beleremegett, mire körbepisiltem a wc-t...
rágyújtás csak könnyen, gördülékenyen működő öngyújtóval, a kezemet behajlítom ameddig a fájdalom engedi, a fejemet kicsit hátrahajtom, mert csak így érek oda az öngyújtóval, az evés hasonlóképp, bár a villa sokat segít, mert könnyebben el tudok érni a számig, öltözködésről nem is beszélve... gombok, zipzárak, fűzők, csattok... nem egyszerű az ólomkezű élete...
de most meek is, mert gyorsan sokat kell pihennem, holnap, ha törik, ha szakad dolgoznom kell már...
jóéjt...

2009-07-04T22:36:00.002+02:00

nahogy, csak gyorsba:

ma megen tüntettek a gárdisták amiért feloszlatták őket vagymi... ezek meg mentek azt' törtek zúztak, mer nekik lehet, ők igazi jó, büszke MAGYAROK. mert ugye ők ám az igazi ária-faj, nem a németek, nem más, ők MAGYAROK, úgyhogy adják vissza az elcsatolt területeket, meg húzzanak a zsidók, meg a kínaiak a picsába, meg az összes söpredék, mert ők a gárdisták mindenki felett állnak.
ők mások, mint bármely másik radikális csoport, ők majd rendet tesznek ebben a mocsokban...
vagy mi más jár a fejükben ezeknek az embereknek nem is értem... vagy mikor a barátomnak beszólnak, hogy égesse el a rastáját, meg pont, pont, pont, de nem is folytatom, me csak megen felidegesíteném magam rajtuk...

épp ezen gondolkoztam a villamosmegállóban, mikor megláttam egy tündéri kislányt, aki éppen zenét hallgatott. kis csalfa mosoly az arcán, ütemes bólogatás, zeneélvezés. annyira aranyos volt, ahogy élvezte a zenét, hogy rámosolyogtam, ő meg vissza... majd felszálltam a vilire, ő nem, és ahogy elindult a szerelvény, megint összenéztünk, mosoly, és valószínüleg soha többé nem látjuk egymást...

ti melyik világban élnétek szívesebben?

21. századi barátság

2009-07-04T15:01:00.003+02:00

mostanában elő-elő fordult az egyik munkahelyemen, hogy emberek a barátaik asztalfoglalásáról érdeklődtek... én segítek is szívesen, nem arról van szó, csupán azt nem értem, hogy lehet az, hogy van egy 20 fős asztalfoglalásuk, és a 20ból egyetlenegy szerencsétlennek se tudja a számát... vagy ez ilyen ismerkedős szingli buli lehet? de az sem, mert a múltkor egy pár érdeklődött... áá, akkor biztos swinger...
tegnap is volt egy ilyen ember, leginkább róla szerettem volna említést tenni... kezdve azzal a történetet, hogy úgy jött oda, hogy mondjam el, milyen neveken vannak asztalfoglalások, me nem tudja ki foglalta az asztalt... jó, ezt még elhiszem, persze egyik név sem stimmel... kérdezem tőle is, felhívni őket??? monnyuk?.... á nem tudja, mert blablabla...
hát jó, menj isten hírével te balfasz...
dehogy még egy kicsit überelje saját magát az idióta, arra próbált rávenni, hogy ő majd itthagy egy csokor virágot, és azt én a szülinaposnak átadni szíveskedjek...
hát őszinte leszek, legszívesebben izomból pofánröhögtem volna az embert, majd örökre eltiltanám az ünnepelttől...
nektek kéne egy olyan haver, ismerős, barát, akárki, aki egy idegennel küld egy csokor virágot a nevezetes napon? milyen barát az ilyen, aki egy évben egyszer nem tud rendesen megjelenni, az ünnepeltre figyelni, vele foglalkozni? ja, már tudom... semmilyen. az nem barát. valaki akivel nem kell foglalkozni...
szerintem.

hidegzuhany

2009-07-01T13:07:00.002+02:00

nem is olyan régen még azon gondolkoztam, milyen szépen, viccesen mesélem majd el az elmúlt napokat, melyeket sikerült a világtól majdnem teljesen elzárva, kikapcsolt telefonnal, egy tiszai holtág partján fekvő kis házikóban eltöltenem.
és persze jön a DE, miszerint arra toppantam haza, hogy a lépcsőházunkból elcsaklizták fayán a barátomtól kölcsönkapott bringámat, souvenir-nek otthagyván az elvágott lakatot, mintegy kiröhögve engem, ha már nem láthatják az arcomat, mikor meglátom a kettémetszett biztonságtechnikai berendezésem maradványait...
mondanom sem kell a bringa ugyan nem volt a NASA fejlesztéseivel tuningolva, igazából még egy fémpedállal se, de ezer éves ajándék canga volt, ESZMEI értékkel... amúgy nem ért többet szerintem 5-10 ezer forintnál...
lényeg a lényeg, hogy SZÁRADJON LE A KEZE ANNAK AZ UTOLSÓ RÜHES, MOCSKOS, ALÁVALÓ, ELVETEMÜLT, ROHADT, KÖCSÖG TAPLÓ IDIÓTÁNAK, aki ellopta a bringámat.
...a fent említett események okán a mai élménybeszámolóm sajnos elmarad. :(

U.I.: a bringa tulajdonosától pedig elnézést kérek, ha előbb tudja meg innen, hogy mi történt, minthogy beszélünk... bocsánat :'(

momentumok

2009-06-27T15:06:00.004+02:00

tegnap megint fayán beszoptam, délután kiderült az ég, estére jó idő lett, így megint unatkozós estém volt a téli helyemen... na mindegy, nem ez a lényeg, ezen már lassan túllépek...
viszont ha nincs mit csinálni, esetenként olyan emberekkel is beszélgetésbe elegyedek, akikkel normális körülmények esetén valószínűleg nem tenném. így bontakozott ki egy beszélgetés, melynek egyik mondata így hangzott: -Befejezhetem még amit akartam?
mondani nem akartam, mert ok nélkül nem szeretek senkit sem megbántani, de magamban erősen arra gondoltam, hogy: -Szerinted igen a válasz, ha ezt meg kell kérdezned?...

péntek este meg jelenben talált be valami részeg lány, aki azon akadt fenn, hogy egyedül mentem be... próbáltam volna megmagyarázni neki, hogy 4 napnyi meló (ami ugye többek közt rengeteg emberrel való kommunikációt is jelent) után már nem nagyon van kedvem emberekhez (maximum a barátaimhoz, akik meg a pultban ügyködnek éppen), mire ő empatikusan nem hagyott békén, én meg már alig vártam, hogy végre kész legyen a vacsorám, és azt mondhassam neki, szeretnék nyugodtan megvacsorázni...

na de ma végre az utolsó munkanapom jön, eddig fel sem tűnt, csak tegnap gondoltam utána, hogy az elmúlt tíz napban a mai lesz a kilencedik műszakom (amiből 7 esőnap volt...), úgyhogy most jól fog esni 3 nap pihi... ha már voltra nem tudok lemenni... :'-('''

jövőkép

2009-06-25T13:05:00.005+02:00

most már tényleg egyre több a visszajelzés, szentelek is neki egy egész bejegyzést, mert nagyon örülök ennek. és főleg annak, hogy már ismeretlen emberek is megtalálnak, hogy jók a képek, vagy tetszik a blogom. szal ennek naon örülök, remélem továbbra is ilyen tempóban fejlődök. Egy nehéz szakaszt már kipipálhatok, hisz eleinte attól "féltem" feladom, mielőtt kapnék egy kis ösztönző dícséretet... idővel talán majd egyre több fotós kéréssel is betaláltok, és szépen lassan megindul majd a szekér... meghát asszem nem bízom ennyire a véletlenre, egyre inkább egy fotós sulin kezdek gondolkozni...
imádok fotózni, egyszerűen képtelen vagyok megunni, pedig attól féltem a legjobban, hogy majd szép lassan elkopik a lelkesedésem. persze átalakultak a fotós szokásaim, most már sokkal megfontoltabb vagyok, nem lövök annyi kísérletezős képet, nagyobb arányban készülnek elfogadható, és jó képek, mint korábban. és még mindig totál amatőrnek tartom magam, inkább ráéreztem a dologra, mint értek hozzá. de a szorgalmam szinte végtelen, a dicséretek meg nem hagyják, hogy csökkenjen a lendületem...
a szar időt leszámítva a munkahelyeimmel is teljesen elégedett vagyok, sőt, lehet, hogy ősztől még ehhez képest is javulnak a dolgok, ahogy gondoltam, kívántam, terveztem jó ez a nyár nagyon. Remélem lassan az időjárás is önmagára talál, és akkor megközelíthetjük a tökéletesség meteorgyűrűit is...

Jah, és persze KÖSZÖNÖM a sok visszajelzést, biztatást, dicséretet!

aktuális aktualitások

2009-06-24T14:01:00.003+02:00

az időjárás mostanában nagyon nem szeret... két munkahelyem van, az egyiken a szar idő jó, míg a másik esetében a meleg, nyárias idő a megfelelő... no, hát kis túlzással azért, de én ezzel szopok egyfolytában... ha a téli helyemen vagyok, verőfényes napsütés bombázza a várost, -komolyan mondom, még éjjel is...- míg fordított esetben esik, zuhog, viharlik... (igen direkt írtam így...)
hab a tortán, hogy általában csak annyira van "nem megfelelő idő", hogy nyitva kelljen lenni a semmiért... ennél rosszabb meg nincs... ülni és nézni, hátha jön valaki, aki meg ha végre bejön, már annyira be vagy punnyadva, hogy legszívesebben elküldenéd a picsbe... szóval jah... közel sem keresek annyit amennyit szerettem volna, viszont nagyjából ugyanannyit dolgozom, ez most nagyon nem tetszik... az egyetlen dolog ami megnyugtat, és ami már belém ivódott az évek során: a kemény munkának MINDIG meg lesz a gyümölcse! nem mindig úgy ahogy várjuk, de az eredmény mindig érkezik...
mindezek tükrében úgy néz ki a fesztiválokra sem tudok menni, vagy legalábbis csak az egyikre... nagy szívfájdalom, de sosem bánom igazán, ha egy későbbi "nagy cél" érdekében nem megyek el... egyébként is, ha a fentebb említett nagy cél szalagját egyszer átszakítom, valszeg még fizetni is fognak, hogy ilyen fesztekre menjek... :)
az viszont már sokkal inkább örömteli, hogy a fotóimra egyre többen kattintanak, egyre több a visszajelzés is, sok ráadásul pozitív, ami már önmagában is boldogít, most meg még az egyik képemet meghívták egy csoportba mutogatni(flickr-en) is... :)
el is gondolkoztam rajta, hogy mégis megcsinálok egy fotós sulit, ajánlottak egyet, ami elég magas szintre juttat ahhoz, hogy hajlandó legyek pénzt adni érte, mert egyébként ezek a tanfolyamok, -ahol lényegében megveszel egy végzettséget- nem nagyon hoznak lázba, na...
de úgy tűnik ez a suli remek kiindulópont lehetne, akár egy külföldi ösztöndíjhoz is... nyughatatlan vagyok az van... :)
nem tudok ülni a seggemen, és várni a sült galambot... tudom mit élvezek, milyen életet szeretnék, és azt is, hogy iszonyatos mennyiségű energiát kell munkába ölnöm, hogy elérjem a célomat. de megteszem. és apropó munka... múlt héten a kollégák félig viccesen, félig komolyan, félig gúnyosan (tudom az már másfél, de nem írom át harmadokra...) kineveztek a hét dolgozójának, mert miután volt egy napunk amin (VÉGRE) elhagytuk a tökünket, én záráskor megjegyeztem, hogy ennél csak erősebb estéket akarok, ahányszor csak lehet...
jah, és csattanóként nem magamat akartam fényezni, hanem egy barátom előtt tisztelegni, aki (ha valaki, ő) tudja mi a sok munka, még nálam is keményebb az ember, három munkahelye van (lehet, hogy most épp 4) heti hét napot dolgozik poharasként felváltva két helyen, meg még nappal is dolgozik legalább heti 4-5 ször... szal csak azt üzenném ennek a barátomnak ezúton is, hogy RESPECT! bár csak én is ENNYIRE elhivatott tudnék lenni... csak sajnos ahhoz túl fegyelmezetlen és csapongó vagyok... de azért én is igyekszem... :)
egyébként meg most azon ritka pillanatok egyike van épp, mikor nagyjából elégedett vagyok, úgy érzem jó úton haladok, és egyáltalán jól érzem magam... szerencsére megismertem pár olyan embert is akiket talán közelebb engedhetek, mint a legtöbbeket...
igaz, legutóbb épp ezzel jártam meg, azt hittem, hogy... közben úgy mellé nyúltam amennyire csak lehet... úgyhogy most vigyázás van, de próbálkozás ;)

országimázs

2009-06-17T22:04:00.002+02:00

Nem követem el a múltkori hibát, most egyből leírom a friss élményeket, nehogy megint elfelejtsem őket...
Tehát: tegnap az egyik szakácsunk felszállt a 4-6-os vilire a Petőfi hídnál, elindult a villamos, majd egyszer csak elsötétült számára a világ. A következő kép már az volt, hogy a kórházban ébred, fáj a feje, a zsebei kivágva, pénz, telefon sehol... fényes nappal leütötték a villamoson és kipakolták az embert...
A munkahelyemetmeg egy hét alatt másodszor fosztották ki... valószínüleg valaki olyan, aki jól ismeri a helyet, mert nem felfeszítve volt az ajtó, vagy megfúrva a zár, egyszerűen csak eltűntek bizonyos dolgok...
És végül de nem utolsó sorban, ma fotózás közben döbbentem le, nemkicsit... egy játszótér mellett mentem el, és bekanyarodtam lefotózni a játszadozó gyermekeket... akiket mostantól csak fattyaknak fogok titulálni, ugyanis mikor észrevettek, elkezdtek kiabálni nekem, hogy engem ne fotózz a kurva anyád... megjegyezném, 6-8-10 éves kölkökről beszélünk, nem monnyuk középiskolásokról... én, mint egy vert sereg lehorgasztott fejjel inkább odébbálltam, mert azt gondolom, nem nekem kellene megnevelnem őket, pedig szívem szerint odamentem volna hozzájuk, és kiosztottam volna pár akkora pofont nekik, hogy este is ott legyen még a kezem nyoma, hátha megkérdezi az annyjuk kitől, és miért kapták...
nem akarom azzal folytatni, hogy bezzeg az én időmben..., DE azt gondolom, egyre inkább súlyosbodik a helyzet, bárki bármit mond, mikor én annyi idős voltam, még nem is ismertük azokat a szavakat, amikkel ma ezek a szarosok engem szarrá szőnyegbombáztak...
mitöbb számomra sajnos az az égbekiáltó párhuzam, hogy aki leütötte a kollégámat, meg aki lassan hobbiból pakolja ki állandóan az melóhelyem, az is úgy kezdte, mint ezek a 6 évesek...

elmúlt napok esszenciája

2009-06-15T23:44:00.002+02:00

hu, annyiszor jutott mostanában eszembe, -kölönböző doldok átélése, észrevevése közben-, hogy megemlékezem itt róla, hogy persze most, mikor gép elé keveredtem, nem jut eszembe egy ilyen eset sem...

megpróbálok belekezdeni mindenesetre, aztán meglátjuk mennyi jut eszembe... az újfent bebizonyosodott, hogy nem is kicsi ínyenc vagyok, apámékkal elmentünk vacsorázni, hogy megüljük az ötödik x-et, és én annyi mindent kérdeztem a pincértől, hogy apám leteremtett, miszerint azért mert szakmabeli vagyok, még nem kell vizsgáztatni az embert... neki teljesen így jött le... pedig én csak pont mivel szakmabeli vagyok, tudom, mi hogy, merre meddig, és ha már néha nagyritkán vendégnek állok, szeretem a javamra fordítani ezt, és ha még ráadásul fizetek is érte, akkor pláne úgy sütve kérem a húsom ahogy szeretem, és nem úgy, ahogy meg ki nem állom... van amilyen pálinkát szeretek, és van amilyet nem... mostanában ráadásul 2 olyan szakáccsal dolgozom, akik úgy főznek, ahogy kevesen; megszoktam a jót, na...
valahogy most az is szemet szúrt itthon, hogy a vendéglátás minősége még a budapestihez képest is a béka segge alatt van, noha ott sincs csúcson az üzletág...
persze legtöbb helyen legalább az árak igazodnak ehhez, de mostanában inkább a minőséget szoktam választani és inkább megfizetem... és ez mindenre igaz... és nyomatékosítanám azt is, a minőségért, és nem a márkanévért vagyok hajlandó áldozni.
ma ittunk dallmayr kávét amit még sosem tettem, de asszem szeretem, ízlett... persze minden kávégép másmilyen kávét főz ugyanabból a babból, de ott ahol, és akkor amikor, nagyon ízlett... na tessék már megint szakmázok.
és amennyire azt gondoltam, egy csomó mindenről tök jókat fogok írni most, sorokon keresztül unalmasan írtam a semmiről...
hát, ez ilyen, má megin' elégedetlen vagyok... :)

pihenés - hogyan?

2009-06-08T08:22:00.002+02:00

képtelen vagyok nyugodtan pihenni... ha ébren vagyok, és nem csinálok valamit, rosszul érzem magam... nem tudok a tv előtt bambulni bután, vagy játszani valamivel, mert úgy érzem haszontalan amit csinálok... pedig nyilván lenne haszna, ha végre kipihenném magam, de csak így magamtól nem megy...
vonja el má valaki a figyelmem egy picit... :s
csak alvás közben tudok jelenleg pihenni, de az gáz, ha csak dolgozom, meg alszom... van olyan tevékenység ami hasznos, mégis pihentető?
várom az ötleteket!!!

Petr Cech - Adidas reklámember

2009-06-04T18:59:00.002+02:00

itt ülök a gép előtt, és közben hallgatom a tv-t... az előbb ment egy reklám, adidas izzadásgátló dezodor, és petr cech közreműködésével...
magamban láttam a képet, ahogy befújja a fejét, és felveszi az ADIDAS fejvédőjét cech, aki abban véd már több, mint egy éve... :P
amúgy meg biztos ő most a cég kedvence, mert a fejvédő miatt eggyel több logot lehet az emberre aggatni, így biztos többet is ér...

változások kora

2009-06-04T17:04:00.004+02:00

a múltkor már említettem a kis védelmi vonalaimat magam körül...
hát most arra kezdek rájönni, kéne még egy réteg...
ami Másokat véd meg Tőlem...
hát így...

meg pici ijedtség, félelem, megbánás...
el nem felejtkezve az elnézéstkérésről sem...

és még sajnálom, hogy ilyen ütődött lettem...

az elmúlt napok

2009-06-03T00:21:00.006+02:00

nem is tudom hány nap pontosan... de nem is számít... ANNYIRA jól éreztem magam, mint már régen...
benne volt minden amit szeretek, sok-sok nevetés, egy kicsi anyuci, egy kis fotózás, barátaimmal levés, egy csipet munka, nehogy elbillenjen a mérleg, meg volt elázás, kifáradás, megszáradás, még-még kacagás, filmnézés, belealvás, szunyókálás, lustálkodás, kutyázás...
meg emlékek, például a fociból, hogy a sportszár sokszori mosás által kialakuló fakulásából megmondom, hogy mennyire jó minőségű az anyag...
februárban csöppentem a mostani kis közegembe, és lassan megismerem ezen kör fő- és mellékszereplőit, kezdem megtalálni itt is azokat akikhez húz a szívem, lassan egyre színesebb lesz a kép, már nem csak a szürke munkát látom. igaz kevesebbet most sem dolgozom, csak a szabadidőm árad most egy kaleidoszkópon keresztül, egyensúlyozódom ki lassan-lassan.
egyre jobb fotókat fogok csinálni, egyre jobb cikkeket fogok írni, egyre magabiztosabb leszek, egyre tisztul a kép, míg el nem homályosul majd a következő pofontól ismét. ebben is biztos vagyok, mint a fentebb leírtakban, de abból is lesz felemelkedés, mindig van, újra, s újra.

Világotok tőzsdeindexe vagyok... mindig hullámzok, egyszer fent, egyszer lent, de távolról nézve, csak felfelé haladok...

Jah, és az új kedvenc:

:)

mindenféle

2009-05-29T16:13:00.002+02:00

jaj, nagyon elszoktam már a sok munkától, nehezen kelek "reggelente"... hogy bírtam mikor szabadnap nélkül dolgoztam egy hónapot?... puhány lettem, csöcsbe...
igaz akkor talán nem szívta az energiám ennyi idióta mint most... a faszom azokba az emberekbe, akik egyfolytában nyomják rám a szarukat, közben meg annyit sem kérdeznek:
hogyvagy, jóvagy? akkó jóvan...
meg azokkal is akik meg akarják mondani milyen színű a kék, pedig még a feketét sem ismerik fel...
meg azokkal is akik az én portámat kritizálják, pedig nem látnak ki a saját szemetük mögül...
meg illenek...
egyre kevesebb embert tűrök meg, de azokat egyre jobban szeretem...
még jó, hogy lesznek fesztiválok, meg Balkán-túra, meg szabad vasárnap meg minden... megcsináljuk azé a jót magunknak, szó se róla, csak már nem szívesen fordítok energiát "felesleges" emberekre, hisz jóra is fordíthatnám...
baszni bele... szól a zene... Igaz, barátaim? :D

francba, megint csak siránkozok, szeretnék valami jót, valami kézzel foghatót...
mondjuk egy border collie-t :P egy lustább egyedet... :)
vagy valami holtponton átbillentőt...
valami felvillanyozót, na...
befejeztem, összeszedem magam... csókolom!

az én nézőpontom

2009-05-27T16:54:00.002+02:00

kicsi vagyok.
nekem mindenki hatalmas, én meg csak egy kis pötty vagyok;
mindenkinek.

...

2009-05-26T16:05:00.002+02:00

a kurva életbe, de felbasztam magam... próbálnám válogatni a képeimet... két programom van amit szívesen használnék, de a kettő közül lehetőleg csak az egyiket... de nem tudom, mert az egyikben nem lehet még a legalapvetőbb változtatásokat sem eszközölni, a másik meg nem tudja rendesen kezelni a fájlokat, hát inkább nem kockáztatom, hogy eltűnjön valami, hisz úgyis az törlődne ki véletlen amelyik a legfontosabb számomra... hát a kurva életbe...

nooormáális??!?

2009-05-26T15:02:00.002+02:00

régen postoltam már, ideje lenne megint, de nem nagyon történik mostanában semmi különös...
igyekszem annyit dolgozni amennyit csak engednek (ez általában hat nap hetente), és ennyi. ez most pont kell is ahhoz, hogy legyen pénzem majd a kis kiegészítőimre a gépemhez, és hogy tilleg ne is tudjak mással foglalkozni... muszáj beszűkítenem kicsit a világot, le kell magam lassítani, hogy kordában tudjam tartani a dolgaimat.
igyekszem nem panaszkodni már megint, de azért azt írom ami van és kész... életem bizonyos területeivel nagyon elégedett vagyok, totál rendben van, viszont a jó kis libikókaeffektusnak köszönhetően a másik fél ott van lent valahol... nem is akarom ragozni; lent.
amúgy is, mostanában bármerre nézek, nem vannak rendben a dolgok, néha többen panaszkodnak nekem, mint amennyire kíváncsi lennék, de nyugtat az a tény, hogy én bizony egész jól ki tudom zárni a sok szart. egyszerűen nem vagyok hajlandó olyan dolgokkal foglalkozni amiket úgysem tudok befolyásolni. bezártam magam a kis kalitkámba, áramot vezettem beléje, hogy megvédjen, ástam körbe vizesárkot, és még egy jó várfal is került köréje. Mindenkinek más a normája, nekem most az, hogy élni, és élni hagyni. Csak építgetem az álmaim, és kizárom a rémálmaim. Ennyi van, küzdelem folyamatosan. Sok sikert nekem... és persze nektek is ;)

he?!?%

2009-05-17T02:50:00.002+02:00

kedden kaptam, egy sms-t, hogy gödörben vagyok-e... válaszoltam rá szépen udvariasan, hogy nem. erre kaptam a választ, hogy akkor valaki nagyon hasonlít rám... jólvan, jólvan, gondoltam blabla...
erre ma, egy másik ismerősöm talált be, hogy kedden a gödörben vagy ötször mentem el mellette, és nem vettem észre, hát ennyit rólam... fél órán át kellett győzködnöm, hogy nem én voltam...
ugyanakkor ezek szerint van egy alteregóm... fasza...
remélem ő kapta a boldogabbik életemet... :-s

?

2009-05-16T17:02:00.002+02:00

kérdőjelek vettek körbe, egy ezrednyi, parancsnokuk a nagy fekete kérdőjel. kampóikkal próbálnak elkapni, visszahúzni, tovább nem engedni.
eltévedtem.
szenvedés van, meg hitetlenkedés.
magamat összeszedés, fel nem adás.
akkor sem.
megyek, törtetek, könyökölök, szorgoskodom, de fel most sem adom.
olyan területekre vágyom, ahol nincs tapasztalatom, kalandozom.
fel most nem adhatom.
nehéz.

reggeli intuíció

2009-05-08T14:31:00.001+02:00

azt hittem megtaláltam a helyem...
de úgy tűnik még hátrébb kell húzódnom...

fotózás

2009-05-07T13:48:00.002+02:00

az a bajom, hogy mivel még kezdő vagyok, nem nagyon tudom még szelektálni sem a képeimet... száz százalékig egyikkel sem vagyok elégedett, ezentúl viszont hogy döntsem el, melyik érdemes arra, hogy megmutassam ill. megtartsam?
egy dolog, hogy nekem mi tetszik, és egy másik, hogy melyikek ütik meg a mércét igazi fotós szemmel...
vagy melyik az a kép, aminek monnyuk egy részletét fogom csak majd egyszer felhasználni, de ha meg most kitörlöm egyszer verem majd a fejem az asztalba...
de az se működik, hogy két hét alatt csináltam több ezer képet, és azt mind megtartsam...
hát ekkora problémákkal küzdök, meg hogy nem tudok 6 napot dolgozni hetente, ami szintén nem jó... az élet szíjja a vérem megen... annyira jó volt, annyira helyre jöttem, de most megint jönnek az akadályok amivel meg kell küzdeni... de szívvel, vagy ésszel? vagy csak simán ész nélkül? :P

chelsea - barcelona

2009-05-06T22:42:00.001+02:00

bazze... abidal kiállítása után gondoltam rá, most kéne pénzt tenni a barca tovább jutásra, biztos jól fizet... aztán rájöttem nincs píz a bwinemen...
luft...

.

2009-05-06T17:39:00.001+02:00

na, most MINDENKIBEKAPHATJA van...

anyácskának szeretettel

2009-05-03T13:28:00.002+02:00

kedves anyákok, gyermekitek nevében,
remegve hálálkodom a törődésért, a kedvességért,
a vigyázásért, mindenért mi nem lenne a világon
nélkületek.
hol anya van ott szeretet is, mikor ő ölel, megszűnik minden rosszaság,
hangja az angyalok dallama, türelmük végtelen mező.
szavakba önthetetlen hálát érzek, köszönöm Istenem,
hogy anyácskám olyan, amilyen.

mindjárt

2009-04-30T16:35:00.003+02:00

közeleg a forróság, csengenek a jégkockák,
árnyékok kergetőznek imitt-amott,
látják egymást, de el sose kapják,
torzomborz arc les mindenütt,
mosolyogva kattint.

csillogó szilánkokat zúdít a nap,
habos babos párnák úsznak,
szivárvány ontja színeit,
kacag már a nyár.

játék

2009-04-29T13:23:00.002+02:00

húznak az emlékek, körülvesz a mocsár,
fekete-fehér élet, ébren álmodó,
sakkozó figurák, pepita padló,
ismétlődik minden, holnap lett hirtelen.

sebek a testen, felhők az égen,
szupernova koppan, robbanó ember,
valahol a mélyben, ott van az Isten.

kattog az írógép, görnyedő ihlet,
lehelet a tükrön, fényjáték a szemben.

a címekkel mindig bajban vagyok

2009-04-23T00:37:00.002+02:00

minél több képet csinálok annál jobban szeretek fotózni...
és remélem egyre jobbak is lesznek... jah, illetve azt tudom is :P
csak mehessek lőni minél többet...
néha kivonom magam a középpontból ezáltal, de kezdem érezni, ott van a helyem...
szépen a háttérben... géppel a kezemben... :)
megörökítem ahogy éltek; ahogy én látom, hogy éltek...
most minden klappol, elbújtattam magam a falaim mögé és onnan jó képeket lehet csinálni :D
csak ne basztassatok és mindenkinek jó lesz és szép... :)

rock'n'foto

2009-04-22T18:48:00.001+02:00

a viszonylagos sikerre való tekintettel dobtam még pár képet... :)
és végre a tetkóm is pipa :) azt is imádom... :) csikágó van na... csak kő még pénz, hogy ne légyen megállás :D
na megyek alszom, hosszú volt ez a 33 órás nap :P de élveztem :D

Mostanában az írás valahogy nem jön úgy belőlem, viszont a fotózás... :)

2009-04-21T02:20:00.002+02:00

nahát

2009-04-19T04:39:00.002+02:00

ma megvettem a gépet (Nikon D60), s mivel dolgoztam, ki sem tudtam próbálni rendesen, de már most imádom a kis masinát... és az enyém, akkor fotózok amikor csak akarok (szal ezentúl az összes szabadidőmben), és amit csak akarok, és ameddig csak akarom, és... :) szal be vagyok zsongva, na... :)
és persze már nézegetem hozzá a kiegészítőket, objektíveket, szűrőket, meg mindent amit lehet... :P
imádom...
na megyek is játszni vele :D

ánbilíviböl

2009-04-18T09:15:00.002+02:00

jajj, végre... megyek gépet venni... nikon d60-ra esett a választás... meg hánytam-vetettem a dolgot, és inkább a minőség mellett döntöttem, amúgy is lehet, hogy még ezt az egyszerűbb gépet sem fogom tudni kihasználni. ha meg igen, akkor már úgyis könnyebb szívvel áldozok majd drága kiegészítőkre mint most. most tilleg elég lesz a belépő szint. ha géniusz vagyok ezzel is az leszek... :)
na megyek, elhozom :P

az érem két oldala

2009-04-17T19:44:00.003+02:00

alig vártam, hogy újra odáig érjek, hogy megint álmodom éjjel... jó tudom-tudom, eddig is álmodtam, csak nem emlékeztem, mit...
na hát mostanában emlékszem rájuk, de nem akarok...
shit...
ez ilyen: vigyázz mit kívánsz, mert még valóra válik...

utálom ezt

2009-04-15T13:10:00.002+02:00

ma azért keltem fel 11-kor, mert találkozóm lett volna az egyik leendő főnökömmel... és most meg jön az sms, hogy pénteken hív... én meg má szépen felkeltem, összekészülődtem, meg hasonlók, és most meg mi a rákot csináljak?... +!/!!+%+!/%
aludhattam volna az esti programig... faszom...
de felhúzott...